A talajjav�t�s (melior�ci�) ter�leti jellemz�i

Talajaink mez�gazdas�gi hasznos�that�s�g�t sz�mos eredend� �s „szerzett” talajhiba (k�vess�g, csek�ly term�k�pess�g, er�s v�z-, illetve s�hat�s, savany�s�g stb.) korl�tozza. A term�szetes (genetikai) okokb�l cs�kkent term�k�pess�g� talajok egy r�sz�nek megjav�t�s�t megk�s�relni sem (volt) �rdemes (t�bbek k�z�tt ez�rt nem terjedt ki a mez�gazdas�gi m�vel�s pl. az er�sen kavicsos, k�zett�rmel�kes v�ztalajokkal, rendzin�kkal fedett t�rs�gekre), m�s, igen gyenge term�k�pess�g� talajfajt�k (pl. szoloncs�k szikesek) gazdas�gos jav�t�s�ra lehet�s�g sincs.

Talajaink t�bbs�ge viszont k�l�nb�z� talajjav�t�si elj�r�sokkal term�kenyebb� tehet�. Ez ut�bbiak k�z� r�szben azok a talajok tartoznak, amelyek egykor kedvez� (vagy kedvez�v� tett) tulajdons�gait maga a mez�gazdas�gi tev�kenys�g k�ros�totta, teh�t a kor�bbi �llapot helyre�ll�t�s�ra (rekultiv�ci�ra) van sz�ks�g.

Jav�t�sra szorul� talajaink k�zel 70%-a a savany� talajok k�z� tartozik. E talajfajt�k �sszef�gg� ter�leteket bor�tanak hegy- �s dombvid�keinken, de jelent�s a kiterjed�s�k Szabolcs-Szatm�r-Bereg megye keleti fel�n, tov�bb� a Tisza �s a K�r�s�k v�lgy�ben. Melior�ci�ra van sz�ks�ge szikeseink �s homoktalajaink nagy r�sz�nek is, amelyek k�zel egyenl� ar�nyban (�tlagosan 12–15%-ban) osztoznak talajjav�t�st ig�nyl� f�ldter�leteinkb�l.

A hazai szikesek d�nt� h�nyada a K�z�p-Tisza-vid�ken, a Beretty� �s a K�r�s�k vid�k�n, tov�bb� a Duna menti-s�ks�gon tal�lhat�; a jav�t�sra szorul� homoktalajok nagy kiterjed�s� ter�leteket bor�tanak a Duna–Tisza k�z�n �s a Ny�rs�gben, de jelent�s ar�nyban vannak jelen Bels�-Somogy d�li, s�k vid�kein �s a Dr�va mell�k�n is.

A savany�, a szikes �s a homoktalajok megjav�t�s�nak, term�kenyebb� t�tel�nek ig�nye fontos �llami feladatk�nt jelentkezett a mez�gazdas�g kollektiviz�l�s�t k�vet�en. 1947 �s 1985 k�z�tt a legnagyobb m�rt�k� talajjav�t� tev�kenys�g Nyugat-Magyarorsz�g savany� talajaira terjedt ki (a melior�ci� Vas �s Somogy megy�k jav�tand� talajainak eg�sz�t, {II-64.} a Zala megyeiek 80–85%-�t, a Gy�r-Moson-Sopron �s Baranya megyeiek t�bb mint fel�t �rintette). Az alf�ldi megy�k savany� talajainak 50% feletti ar�ny� jav�t�s�ra csak Hajd�-Bihar �s J�sz-Nagykun-Szolnok megy�ben ker�lt sor.

A szikes talajokra ir�nyul� melior�ci�ban J�sz-Nagykun-Szolnok �s Hajd�-Bihar megy�k �llnak az �len (jav�tand� ter�let�k 85, illetve 55%-a melior�lt), B�cs-Kiskun, B�k�s �s Heves megy�k szikeseinek nagy r�sze viszont �vtizedek �ta jav�tatlan.

A jav�t�s alatt �ll� talajok ar�nya homokter�leteinken a legalacsonyabb (m�g az e t�ren �lenj�r� B�cs-Kiskunban is alig 25%, Szabolcs-Szatm�r-Bereg �s Somogy megy�ben 20% alatti).

Az 1980-as �vekben a talajdegrad�ci� �ltal leger�sebben �rintett vid�kekre vonatkoz�an a Mez�gazdas�gi �s �lelmez�s�gyi {II-65.} Miniszt�rium a talajok min�s�g�nek, illetve tov�bbi �llapotroml�suk megakad�lyoz�sa �rdek�ben nagyszab�s� talajjav�t�si programot ind�tott el. Ennek keret�ben 33 kiemelt melior�ci�s t�rs�g kijel�l�s�re ker�lt sor. A t�rs�gek k�z�l k�l�n�sen a Balaton �s a Velencei-t� v�zgy�jt� ter�let�n az 1980-as �vek elej�n v�gzett melior�ci�s munk�latok kaptak nagy figyelmet, de jelent�s talajjav�t�si tev�kenys�g kezd�d�tt el a Nyugat-Dun�nt�lon (a Marcal v�lgy�ben), a D�l-Alf�ld�n �s a Beretty�–K�r�s-vid�ken, tov�bb� a Fels�- �s a K�z�p-Tisza-vid�k�n. Az 1980-as �vek v�g�nek melior�ci�s tervei nagyr�szt a kisebb kiterjed�s�, �m mez�gazdas�gi szempontb�l jelent�s t�rs�gek (pl. S�rk�z, soproni sz�l�vid�k) talajainak jav�t�s�t ir�nyozt�k el�.

Az 1990-es �vek mez�gazdas�g�ban a term�f�ldek jelent�s h�nyad�nak mag�ntulajdonba ad�sa a talajjav�t�si tev�kenys�g kor�bbi gyakorlat�nak, int�zm�nyei �s szervezeti rendszer�nek alapvet� �talak�t�s�t ig�nyli.