LOTA

Botanikai jellemz�se:  A fajta Bels� - �zsi�b�l sz�rmaz� popul�ci� szelekt�l�s�val lett el��ll�tva. A n�v�ny s�t�tz�ld sz�n�, er�teljesen bokrosod�, alakja fel�ll� tipus�, a legfels� lev�l elhajl� �ll�s�. Sz�ra vastag, kiss� durva jelleg�, 105-115 cm magas. A sz�r er�sen viaszos, �retten s�rga sz�n�, gyeng�n sz�r�s. A buga�gak f�lig fel�ll�ak �s f�lig oldalra hajl�k. A pelyvalevelek k�zepes hossz�s�g�ak, gyeng�n viaszosak. A szem tokl�szos, a tokl�sz r�vid, s�rga sz�n�, gyeng�n sz�lk�s. Ezerszemt�mege: 31-33 g.
Hl t�mege: 43-47 kg.

Gazdas�gi �rt�ke: Term�k�pess�ge az MMI k�s�rletek szerint a GK Pillang� �s a Bakonyalj�val azonos. Ezerszemt�mege szignifik�nsan nagyobb a t�bbi termesztett fajt�kt�l. E tulajdons�g hum�n c�l� felhaszn�l�sn�l k�l�n�sen el�ny�s. A fajta k�rtani viselked�se igen j�. Koron�s rozsd�ra, fedett �sz�gre �s helmintosp�riumos lev�lfoltoss�gra nem fog�kony. Herbicidekre nem �rz�keny. �ll�k�pess�ge j�. Alkalmazkod� k�pess�ge kiv�l�.

Termeszt�s technol�gia: A talajvizsg�lati adatok alapj�n meg�llap�tott foszfor �s k�lium teljes adagj�t �szi sz�nt�s el�tt kijuttatjuk, majd elv�gezz�k az �szi m�lysz�nt�st.

A j� min�s�g� �szi m�lysz�nt�s biztos�tja a t�li csapad�k talajba t�rt�n� meg�rz�s�t, amely az egyik legjelent�sebb alapvet� c�lkit�z�s.

Kora tavasszal -amint a talajra lehet menni k�rosod�s n�lk�l -a meg�llap�tott nitrog�n adag 1/3-�t kisz�rjuk �s bedolgozzuk. Az apr� morzs�s, kell�en �lepedett �s biol�giailag akt�v mag�gyba 4,5-5,0 milli� cs�v�zott cs�r�t 4-5 cm m�lyen elvet�nk.

A gyom�rt�st a m�s kal�szosokban haszn�lt gyom�rt� szerekkel sikeresen elv�gezhetj�k.

A gyom�rt�ssal egyid�ben v�dekezz�nk a vet�sfeh�r�t� (lema melanopus) ellen is.

A betakar�t�st a zab biol�gi�j�b�l ered� vontatott vir�gz�s miatt- a bug�n l�v� legfejlettebb �s leg�rt�kesebb szemek teljes �retts�ge el�rte ut�n kezdj�k. Az arat�sn�l a komb�jndob fordulatsz�m�t 400-500 fordulat/min �ll�tjuk be, hogy a szemeket bor�t� pelyva a term�sen maradjon.

Arat�s ut�n ford�tsunk gondot a term�s ut�kezel�s�re, mivel viszonylag nagy zs�rtartalma miatt a zab legk�nnyebben bef�lled� gabon�nk. Ez�rt vigy�zzunk, hogy a nedvess�gtartalma 14% alatt maradjon.

A zab term�se sokkal egyenetlenebb, mint a t�bbi gabon��, �s a k�l�nb�z� szemek biol�giai �rt�ke sem azonos, az idegen anyagok elt�vol�t�sa az oszt�lyozotts�g is alapvet� min�s�gi k�vetelm�ny. A vet�mag �rt�k�t rontj�k a kett�s, a karcs�, a t�szer� �s a l�ha szemek.

Az oszt�lyoz�st 1,8 mm has�t�k� oszt�lyoz�rost�val �s szelel�vel v�gzik.