Ha a k�rnyezetv�delem valamelyik ter�let�n mostan�ban mozgol�d�s van az EU-ban, akkor ez a meg�jul�kra biztos igaz. Konferenci�k, direkt�v�k bizony�tj�k, hogy egyre t�bb p�nzt fognak �tcsoportos�tani erre a ter�letre. Az �gynevezett bet�pl�l�si tarif�k (feed-in tariffs), a k�telez� �tv�teli ar�nyok, illetve a z�ld tan�s�tv�nyok (green certificates) mind azt a c�lt szolg�lj�k, hogy a jelenlegi �rviszonyok k�z�tt m�g vesztes�ges, meg�jul� er�forr�sok r�szar�nya n�vekedjen. Ezt az is al�t�masztja, hogy megjelentek a lobbist�k, akik az alakul� hazai szab�lyoz�st megpr�b�lj�k a saj�t �zl�s�k szerint befoly�solni. Mindez persze j� dolog, �m sok buktat�val j�rhat.

Tal�n a legnagyobb hiba az, hogy mik�zben a meg�jul�k szerep�t hangs�lyozzuk, hajlamosak vagyunk elfeledkezni arr�l, hogy els�sorban az energiafelhaszn�l�sunkat kellene cs�kkenteni, �s csak m�sodsorban kellene azzal foglalkoznunk, hogy k�rnyezetbar�t m�don �ll�tsuk el� a sz�ks�ges energi�t. K�rnyezeti szempontb�l az a legjobb megold�s, ha takar�koskodunk az energi�val. Hajlunk arra a pszichol�giai �tk�t�sre, hogy „de j�, minden maradhat a r�giben, most m�r v�gre van egy olyan energiafajta, ami k�rnyezetbar�t”, azaz nem kell agg�dnunk. Csakhogy ez nem igaz. Minden energiatermel�snek vannak k�rnyezeti terhei, m�g a meg�jul� er�forr�sok el��ll�t�s�nak is. A v�zer�m�vek komoly k�rokat okozhatnak a term�szetben, �s a meg�p�t�s�k rengeteg nyersanyag �s energia felhaszn�l�s�val t�rt�nik. A rossz helyre telep�tett sz�ler�m�vek a mad�rvil�gban okozhatnak k�rokat, �s zaj�rtalmuk sem elhanyagolhat�. A fotovoltaikus napkollektorok el��ll�t�sa k�rnyezetszennyez�, a biomassza el��ll�t�s�hoz pedig nagyon sok f�ldter�letre van sz�ks�g. Ezek a kedvez�tlen tulajdons�gok n�mileg orvosolhat�k a kutat�s-fejleszt�ssel, azonban t�k�letes megold�s bel�that� id�n bel�l nem v�rhat�. Mindazon�ltal gazdas�gi �s p�nz�gyi szempontokb�l is az energiatakar�koss�g a legkifizet�d�bb. Amennyiben racionaliz�ljuk energiafelhaszn�l�sunkat, eleve nem kell amiatt agg�dni, hogy honnan vegy�k a sz�ks�ges energi�t. Az energiatakar�koss�gban pedig Magyarorsz�gon �ri�si tartal�kok vannak. A nyugati orsz�gokban m�r r�gen v�grehajtott�k az energiaracionaliz�l�si lehet�s�gek nagy r�sz�t. Ez�ltal �gy cs�kkentett�k az energiafelhaszn�l�st, hogy k�zben k�lts�get is megtakar�tottak. Mi ett�l m�g messze vagyunk. A legt�bb k�rh�znak, �nkorm�nyzatnak, iskol�nak �s panelh�znak rendk�v�l pazarl� energiarendszere van. Pedig ha lenne p�nz�k beruh�z�sra, akkor r�vid id�n bel�l annyival cs�kkenten�k saj�t energiafogyaszt�sukat, hogy a fel�j�t�s �sszege k�t-h�rom �v alatt meg is t�r�lne! Sajnos �pp ezek azok az int�zm�nyek, illetve lak�k�z�ss�gek, amelyek szinte kiv�tel n�lk�l forr�shi�nnyal k�szk�dnek, az �llami fejleszt�si forr�sok pedig alig jutnak el hozz�juk. M�r az �nr�sz el�teremt�se is sokszor neh�zs�gekbe �tk�zik.

A k�sz�l� nemzeti energiastrat�gia t�bb mint �vi m�sf�l sz�zal�kos energiafelhaszn�l�s-n�veked�ssel sz�mol. Ez az ar�ny nyilv�nval�an az energiaszektor er�s �rdek�rv�nyes�t� k�pess�g�nek eredm�nye. �gy a strat�giai d�nt�sekbe �vekre el�re beleprogramozt�k az energiaszolg�ltat�k n�vekv� profitja. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt a felhaszn�l�s cs�kkent�s�ben igen neh�z b�rmif�le eredm�nyt is el�rni. A legink�bb hat�kony energiapolitikai k�rnyezetv�delmi eszk�z teh�t eleve el van vetve.

A meg�jul� er�forr�sokb�l el��ll�tott villamos energia ter�n az EU 2010-re 22,1%-os r�szar�nyt �rt el� mag�nak, m�g ugyanez Magyarorsz�g sz�m�ra 3,6%. Ez hatalmas k�l�nbs�g, a val�s�gban azonban nem annyira irre�lis. Haz�nk adotts�gai ugyanis sokkal rosszabbak ezen a t�ren. A nagyobb eur�pai k�rnyezetv�d� szervezetek szeretn�k el�rni, hogy 2020-ra az �sszes energiafelhaszn�l�son bel�l a meg�jul�k 25%-ot k�pviseljenek. Az EU-ban egyenl�re csak a 20%-ra mutatnak hajland�s�got.

Magyarorsz�g meg�jul� energiaforr�s potenci�lj�t legink�bb a k�vetkez� t�bl�zatb�l lehet megismerni. Nincs t�bb orsz�gos adat, holott p�ld�ul a sz�lenergia kapacit�s felm�r�s�hez t�bb �v �tlagos sz�lviszonyait kell ismerni, mert csak �gy lesznek megb�zhat� adataink az adott ter�let potenci�lj�r�l. A biomassza potenci�l pedig legink�bb az �jonnan kialakul� mez�gazdas�gi strukt�r�nkt�l f�gg majd, vagyis att�l, hogy az EU-csatlakoz�s ut�n mekkora ter�leteken lesznek energia�ltetv�nyek.

Azt azonban m�r ezen adatok n�lk�l is ki lehet jelenteni, hogy Magyarorsz�g nem lesz nagyhatalom a meg�jul� er�forr�sok ter�n. Nincs a sz�ler�m�vek sz�m�ra ide�lis tengerpartunk, nincsenek nagy hegyeink a v�zer�m�vek kialak�t�s�hoz. A napenergia hasznos�t�s�val is k�zepesen �llunk, a biomassza kapacit�sunkat pedig m�r lek�t�tt�k a nemr�giben �talak�tott h�rom er�m�vel (Ajka, Kazincbarcika, P�cs). A biomassza el��ll�t�sa r�ad�sul rendk�v�l helyig�nyes �s intenz�v mez�gazd�lkod�st ig�nyelne. Az energia�ltetv�nyek (gyors n�v�s� f�k, f�vek) t�bbnyire biol�giai sivatagoknak tekinthet�k, azaz nem k�l�nb�znek egy nagy�zemi b�zat�bl�t�l. Mindezzel persze nem azt akarom mondani, hogy nem is �rdemes a k�rd�ssel tov�bb foglalkozni. Azonban nem szabad ill�zi�kat kergetni. Magyarorsz�g ugyanis nem alkalmas arra, hogy az energiafelhaszn�l�s�t jelent�s m�rt�kben a meg�jul�kra alapozza. Ezt m�g most, viszonylag a folyamatok elej�n �rdemes tudatos�tani, ugyanis a k�s�bbiekben m�r sokkal nehezebb lesz szembemenni a lobbi�rdekekkel.

Nek�nk mindenekel�tt a hazai kutat�s-fejleszt�sre (K+F) kellene alapoznunk, �s kihaszn�lni a meg�jul�k EU-s fel�rt�kel�d�s�t. A K+F er�s�t�se r�v�n egy-k�t szektorban ak�r eur�pai jelent�s�g� tud�sb�zist (know-how) tudn�nk kialak�tani. K�vess�k a d�nok p�ld�j�t, akik a kutat�s-fejleszt�sre alapozva egy hat�kony sz�lenergia-ipart �p�tettek fel. Amennyiben a meg�jul� er�forr�sokra sz�nt p�nzeket most a K+F-re ford�tan�nk, �gy nemcsak a k�s�bb meg�p�l� er�m�vek karbantart�i munkak�reit, hanem kvalifik�lt munkahelyeket is teremten�nk. N�metorsz�gban 135 ezer munkahely l�tes�lt a meg�jul� szektorban, ami tekint�lyesnek mondhat�, ha figyelembe vessz�k az orsz�g 80 milli�s �sszlakoss�g�t. Ezek a munkahelyek legink�bb region�lisak, azaz a vid�kfejleszt�si c�lokhoz is hozz�j�rultak. Itthon is sok vid�ki munkahelyet lehetne �gy teremteni, f�leg akkor, ha a K+F er�s�t�s�vel versenyk�pes, vil�gsz�nvonal� meg�jul� er�forr�s ipart tudn�nk kialak�tani. A megl�v� sz�lenergia kapacit�sainkat p�ld�ul saj�t fejleszt�s� er�m�vekkel kellene lefedni, a geotermikus energia jelenleg megoldatlan technol�giai probl�m�it pedig hazai fejleszt�sekkel tudn�nk �thidalni.

A meg�jul� energiaforr�sok alkalmaz�s�hoz m�r t�bb forr�sb�l nyerhet� 45–55 sz�zal�kos t�mogat�s. Ilyen a nemzeti energetikai program, az agr�r-k�rnyezetv�delem �s az agr�r- �s vid�kfejleszt�si program uni�s p�nzeszk�z�ket is biztos�t� p�ly�zata. A kutat�s-fejleszt�sre azonban alig akad forr�s. A K+F er�s�t�s�vel ak�r a jelenleg rossz megt�r�l�si mutat�kkal rendelkez� fotovoltaikus energia is versenyk�pess� tehet�, nem besz�lve a hazai geotermikus potanci�l kiakn�z�s�r�l �s az ehhez kapcsol�d� technol�gia exportj�r�l.

Haszn�ljuk ki teh�t az EU fel�l �rkez� h�tszelet, �s a hazai potenci�lnak megfelel�en alak�tsuk ki a strat�gi�nkat. Ennek pedig els�sorban a kutat�s-fejleszt�sre, illetve az energiatakar�koss�gra kell �p�lnie.