Forr�skeres� - KKV hitelek A hitelt keres� kis- �s k�z�pv�llalkoz�k (KKV) egy r�sz�t elkedvetlen�ti a magas jegybanki �s bankk�zi kamatl�b, mert ez megdr�g�tja az �llami t�mogat�sos k�lcs�n�k jelent�s r�sz�t is. A korm�nyzat kis- �s k�z�pv�llalkoz�s finansz�roz�si programj�nak fontos r�sz�t alkotj�k a KKV hitelek, �gy a program sikeress�ge is megk�rd�jelezhet. A cikkben �ttekintj�k a f�bb hitellehet�s�geket �s azok n�pszer�s�g�t egyar�nt. Visszaes�s vagy stagn�l�s tapasztalhat� az �llamilag t�mogatott kkv-k�lcs�n�k ir�nti keresletn�l a magas jegybanki alapkamat, illetve az emiatt megugrott pesti bankk�zi kamatl�b (Bubor) miatt. Vesz�lybe ker�lhet ez�rt a korm�nyzat n�gy f� l�pcs�b�l �ll� - mikrohitel, Sz�chenyi-k�rtya, midihitel, Eur�pa hitel - kis- �s k�z�pv�llalkoz�sok finansz�roz�si programj�nak egy r�sze. Mikrohitel A nem bankk�pes, kezd� �s csal�di v�llalkoz�sok �ltal is felvehet� mikrohitel eset�n a tavalyi, k�zel 300 milli� forintnyi havi hitelig�nyl�s helyett 2004. janu�rban csak 118 milli� forintnyi k�relem futott be. A mikrohitelez�s kapcs�n tavaly meghozott v�ltoztat�sok am�gy is visszavetett�k a k�lcs�n ir�nti keresletet. A mikrohitel strat�gi�j��rt felel�s Orsz�gos Mikrohitel Bizotts�g a gazdas�gi t�rc�n�l a k�lcs�nkond�ci�k kedvez�bb� t�tel��rt lobbizik - mondta Valk� Em�ke, a programot koordin�l� Magyar V�llalkoz�sfejleszt�si Alap�tv�ny (MVA) sajt�f�n�ke. Ha a t�rca r�b�lintana, a k�lcs�n maximuma �gy ism�t 5-6 milli�ra, a futamideje pedig 5 �vre n�ne, s 30 sz�zal�kosra emeln�k a forg�eszk�zre ford�that� hitelr�szt. Javaslatuk szerint a k�lcs�n�sszeg fel�t ezent�l el�finansz�roz�s keret�ben is ig�nybe lehetne venni, illetve azt eur�pai uni�s p�ly�zatokn�l saj�t er�k�nt lehetne felt�ntetni. A Sz�chenyi-k�rtya Amit a k�rty�r�l tudni kell: - az MKB-n�l, a Postabankn�l �s az OTP Bankn�l �rhet� el; - tavaly decembert�l egyszer�s�tett�k a k�lcs�nb�r�latot, s ett�l kezdve m�r r�szv�nyt�rsas�gok �s sz�vetkezetek is ig�nyelhetik; - felt�tel, hogy a c�g megfeleljen a kkv-t�rv�nynek, azaz maximum 250 f� lehet a l�tsz�ma, nett� �ves �rbev�tele legfeljebb 4 milli�rd, m�rlegf��sszege pedig 2,7 milli�rd forintra r�ghat; - a k�rtya hivatalos hiteld�ja a 3 havi bankk�zi kamat, plusz 6 sz�zal�k, - a v�llalkoz�s ne legyen nullszald�s, vagy tart�san vesztes�ges, �s t�ntesse fel ingatlanfedezet�t; - teljes eg�sz�ben forg�eszk�z-finansz�roz�sra is haszn�lhat�; - az �gyfeleknek a napt�ri negyed�vek v�g�re a rendelkez�sre �ll� k�lcs�nkeretnek csak minimum 20 sz�zal�k�t kell visszafizetni�k, s ez ak�r csak 1 napra is sz�lhat; - a k�rtya fenntart�s�n�l egy�b terhek is nyomj�k a v�llalkoz�k v�ll�t, ezt ellens�lyozza, hogy a plasztik mell� k�telez�en megnyitand� hitelint�zeti foly�sz�ml�n az �rintett c�gek k�l�nb�z� p�nzforgalmi m�veleteket is v�gezhetnek. A Sz�chenyi-k�rtya ir�nti �rdekl�d�s a magasabb kamat ellen�re sem torpant meg, v�ltozatlanul napi 80-100 v�llalkoz� ig�nyli a k�rty�t - mondta el Kris�n L�szl�, a koordin�l� KA-VOSZ Rt. vez�rigazgat�ja. Ez annak ellen�re igaz, hogy a 0,5-5 milli� forint k�zti k�lcs�n�sszeg� Sz�chenyi-k�rtya kamata id�n �velej�n viszonylag magas volt. A konstrukci�hoz t�rsul� �llami kamatt�mogat�s a tavalyi 3,5, illetve 5 sz�zal�kr�l 2004-re egys�gesen 3 sz�zal�kra cs�kkent. Kris�n szerint a v�ltozatlan kereslet a Sz�chenyi-k�rtya egy�b kond�ci�inak k�sz�nhet�, amelyeket 2003 derek�n tettek kedvez�bb�. M�rs�kelt �rdekl�d�s a midihitelekn�l Egyel�re m�rs�kelt az �rdekl�d�s a tavaly okt�bert�l meghirdetett midihitelek ir�nt, b�r m�r 11 bank �s 75 takar�ksz�vetkezet k�n�lja, nem sok �gylet�k volt eddig. A midihitel kamata szint�n a 3 havi bankk�zi kamatl�bhoz vagy a jegybanki alapkamathoz k�t�tt. Ha a mostani kamatok nem torped�zn�k meg, a midihitel hasznos v�llalatfinansz�roz�si szerepet t�lthetne be itthon. E k�lcs�nfajt�t b�rmilyen, m�r t�bb �ve tev�kenyked� vagy megalapozott tervekkel rendelkez� olyan indul� v�llalkoz�s ig�nyelheti, amely 50 f�n�l kevesebbet foglalkoztat, s �rbev�tele nem haladja meg a 700 milli�, vagy m�rlegf��sszege az 500 milli� forintot. A maximum 10 milli� forintos fejleszt�si c�l� hitel�sszeg ak�r �t�d�t forg�eszk�z-finansz�roz�sra lehet ford�tani. A k�lcs�n futamidej�t a forgalmaz� bankok szabadon hat�rozhatj�k meg, a t�ket�rleszt�s a foly�s�t�s ut�n f�l-egy �vvel indul. A midihitelt szem�gyre v�ve p�r l�nyeges korl�toz�st is �szrevehet�nk. Nem ny�jthat� a k�lcs�n kiz�r�lag ingatlanv�s�rl�sra vagy -fejleszt�sre, �m ha a beruh�z�s ezt indokolja, a kapott p�nz ak�r nagyobb r�sze elk�lthet� e c�lra. Kiz�rt viszont a k�lcs�n felhaszn�l�sa ingatlanb�v�t�sre, korszer�s�t�sre, fel�j�t�sra vagy �talak�t�sra, ha ugyanaz az �p�let nemcsak a c�g telephelye, de egy�ttal a v�llalkoz� lak�sak�nt is szolg�l. Szabad a v�s�r viszont akkor, ha a lak�s ugyanazon telken, de a telephelyt�l fizikailag elk�l�n�lve �ll. Midihitel kond�ci�k Mutat� CIB Bank Erste Bank HVB IC Bank Raiffeisen Bank Futamid� (�v) 3-7 1-6 Max. 10 4-6 1-5 Brutt� (t�mogat�s n�lk�li) kamat (%) 3 havi Bubor + 4 3 havi Bubor+ 0,5 Max. 3 havi Bubor vagy jegybanki alapkamat + 4 3 havi Bubor + 4 1 vagy 3 havi Bubor + 4 V�ltoz� kamat eset�n �t�raz�s gyakoris�ga Negyed�v Negyed�v Negyed�v Negyed�v n. a. Kamatfizet�s gyakoris�ga Negyed�v Negyed�v Negyed�v H� H� vagy negyed�v Rendelkez�sre tart�si jutal�k (%) �vi 0,5 �vi 1 fenn�ll� t�k�re 1 �vi 1 n. a. El�t�rleszt�si, szerz�d�s-m�dos�t�si d�j (%) Egyszeri 0,25 1 (50 E-100 E Ft) 0,5 (25 E-75E Ft) 1, min. 20 E Ft 1,5, min. 50 E Ft Kezel�si k�lts�g (%) �vi 1,5 Havi 0,5 Egyszeri 1, min 25 e Ft �vi 2,5 �vi 2 Egy�b k�lts�gek - Hitelb�r�lati d�j 1%, foly�s�t�si jutal�k 1% Hitelb�r�lati d�j 25 E Ft+�fa Hitelb�r�lati d�j 30 E Ft, foly�s�t�si jutal�k 1,5% Hitelb�r�lati d�j 1%, min. 75 E Ft, ingatlanjelz�log eset�n: 1%, min. 85 E Ft Forr�s: GKM Eur�pa hitel Amit�l a t�bbi t�mogatott hitelfajta megszenved, �pp att�l virul az Eur�pa hitel. A k�lcs�n kamat�t nem a Buborhoz, hanem az eur�pai bankk�zi kamatl�bhoz igaz�tott�k: a kamatot �s a kezel�si k�lts�get is mag�ban foglal� hiteld�j legfeljebb 4 sz�zal�kkal haladhatja meg a 3 h�napos Euribort. A kamatot "forintos�tj�k" �s az �gyf�l v�gig �gy fizet, az �rfolyamkock�zatot teh�t az MFB viseli. Az Eur�pa-hitel terhe febru�rban nem haladhatta meg a 6,1 sz�zal�kot.. A hitel ir�nt akkora az �rdekl�d�s, hogy az ez �v v�g�ig a kkv-szf�ra rendelkez�s�re �ll� 80 milli�rd forintnyi k�lcs�nkeret k�zel 40 sz�zal�ka m�r elfogyott - tudatt�k az MFB sajt�oszt�ly�n. Az Eur�pa hitel n�pszer�s�g�re jellemz�, hogy a bankok t�bbs�ge azonnal ezt aj�nlotta a midihitel vagy az egy�b magas kamat� konstrukci�k helyett. A CIB-n�l e k�lcs�nfajt�hoz m�r 5,1 sz�zal�k k�r�li hiteld�jjal hozz� lehet f�rni. Ezzel az �llami konstrukci�val ma nemigen versenyezhetnek a bankok saj�t forint alap�, �ltal�ban 15-20 sz�zal�k k�r�li kamatoz�s� konstrukci�i. Kiutat egyel�re csak a deviz�val gazd�lkod� hazai v�llalatok, p�ld�ul az export�r�k tal�lhatnak, akik sz�m�ra szint�n Euribor vagy Libor (londoni bankk�zi kamatl�b) alap� a kamat. Forr�s: FIGYEL�net, Binder Istv�n