K�zdy Edit:

,,Mint �llatok''?

Mi�rt agressz�v az ember? Agressz�vebbek vagy szel�debbek vagyunk, mint m�s fajok? Mennyiben hasonl�that� agresszi�nk az �llatok�hoz? Milyen fajt�it k�l�n�thetj�k el az emberi agresszi�nak? Ezekre �s hasonl� k�rd�seinkre rem�lhet�nk v�laszt, ha az etol�gia (magatart�s-kutat�s) eszk�zeit h�vjuk seg�ts�g�l saj�t magunk megismer�s�hez.

Durvas�g, vagy az �let velej�r�ja?

Az agresszi� sz�n kiss� m�st �rt�nk a biol�gi�ban, mint a k�znapi sz�haszn�latban. A biol�gi�ban agresszi�nak a fajt�rsaknak a k�rnyezet valamely sz�k�s er�forr�s��rt (�lelem�rt, f�szkel�hely�rt, p�rz�t�rs�rt) val� m�rk�z�ses verseng�s�t tekintj�k. Nem tekinthet� e meghat�roz�s szerint agressz�v viselked�snek a zs�km�nyszerz�s (diszn��l�s, vad�szat, stb.), b�r ragadoz�k eset�ben ez is �l�ssel j�r. A pszichol�gia ezzel az �ll�t�ssal biztosan vitatkozna, de ragaszkodjunk most az etol�gia sz�haszn�lat�hoz. Els� hall�sra negat�v cseng�s�nek �rezz�k az agresszi� sz�t, de ha defin�ci�nkat �jra �tgondoljuk, l�tjuk, hogy mor�lis �s eszt�tikai �t�leteket �rtelmetlen, felesleges �s ez�rt nem is szabad ezzel kapcsolatban alkotni.

Az agresszi� haszn�r�l

Mennyiben szolg�lja az agresszi� az �l�l�ny fennmarad�s�t, szaporod�si siker�t? Mivel az agressz�v viselked�s sz�les k�rben elterjedt �s hossz� id�n �t fennmaradt, joggal felt�telezhetj�k, hogy valamilyen m�rt�kben hozz�j�rul az egyedek szaporod�si siker�hez. �ltal�nos el�fordul�sa arra utal ugyanis, hogy az agressz�v viselked�s(ek) g�njeit hordoz� egyedek elegend�en hossz� ideig �lnek, sz�mos ut�dot k�pesek nemzeni �s felnevelni, ha nem �gy volna, a g�n kiveszett vagy legal�bb er�sen megritkult volna az id�k sor�n. Beleillik ez a gondolat ,,az er�sebb nyer'' elv�r�l alkotott elk�pzel�s�nkbe.

Az �l�st�l val� tart�zkod�sr�l

Ha ilyen kedvez� az agresszi� a t�l�l�s szempontj�b�l, akkor a ford�tott k�rd�st is fel kell tenn�nk: mi�rt nem agressz�vebbek az �l�l�nyek? Mi�rt nem �lik meg egym�st gyakrabban? Ritk�n v�gz�dik az �llatok k�zdelme a fajt�rs legyilkol�s�val. Pedig ha elt�nik a vet�lyt�rs, biztosan hossz� t�vra ker�l el�ny�s helyzetbe az er�sebb. Mi g�tolja m�gis az �ld�kl�st? A m�rk�z�snek nemcsak jutalma, hanem ,,k�lts�ge'' is jelent�s. A s�r�l�s kock�zata v�gigk�s�ri a k�zdelmet, a harcol� id�t vesz�t, er�t pocs�kol, a harc alatt kev�sb� tud figyelni a ragadoz� k�zeledt�re, udvarl�sra, p�rosod�sra nem is gondolhat ezalatt. Tov�bb� nem is felt�tlen �ri meg a vet�lyt�rsat eltenni l�b al�l, mert abb�l a tov�bbi vet�lyt�rsak esetleg nagyobb hasznot h�znak, mint maga a gy�ztes. Ez�rt alakulhattak ki k�l�nf�le, a k�zdelmeket ritk�t� �s az �l�st megel�z� mechanizmusok.

A veszt�sre �ll� f�l ,,beh�dol�ssal'' vet v�get a k�zdelemnek. Gyenge testr�sz�t (pl. nyak�t) mutatja a gy�z�nek, erre az nem adja meg a ,,kegyelemd�f�st'', hanem futni engedi a vesztest, �s mindketten elismerik a gy�zelmet. Am�g nem �rzik �gy, hogy megv�ltoztak az er�viszonyok, nem sz�ks�ges �jra v�vnia harcot, az energi�kat az �let m�s ter�leteire tudj�k �sszpontos�tani a volt vet�lyt�rsak.

Konrad Lorenz felh�vta a figyelmet arra, hogy a gyilkos fogakkal, agyarakkal felfegyverzett ragadoz� fajokban alakultak ki er�s g�tl�sok az �l�s megf�kez�s�re. �gy fordulhat el�, hogy fogs�gban tartott galambok ,,K�l�n�s kegyetlens�ggel'' k�nozz�k �s �lik meg egym�st. Ha a t�k�rbe n�zve test�nket k�l�nf�le �llatok�val hasonl�tjuk �ssze, sz�nni val�an puh�nak, gyeng�nek, fegyvertelennek l�tjuk magunkat. Sajnos ebb�l a szempontb�l a galambokra hasonl�tunk, fegyvertelens�g�nk miatt kevesebb g�tl�s �p�lt bel�nk. Szemt�l-szembe, puszta k�zzel m�gis kev�s ember tud �lni. A gyeng�bb f�l arckifejez�se, k�ny�rg�se fel�breszti benn�nk az �si g�tl�sokat, nemhi�ba pr�b�lj�k ezeket a hadba k�ld�k t�bbf�lek�ppen, p�ld�ul alkoholm�morral cs�kkenteni - gondoljunk ak�r az Egri csillagok vil�g�ra, ak�r a jugoszl�viai h�bor�k r�sztvev�inek besz�mol�j�ra. A m�sik ,,kik�sz�b�l�si lehet�s�g'', hogy ezek a gesztusok l�t�volb�l, rep�l�g�pr�l m�r nem hatnak.

,,Tan�rn� melyik�nk a leghangosabb?''

A dominancia-sor kialakul�sa is cs�kkenti az agressz�v k�zdelmek sz�m�t. A csoportban, ahol az egyedek t�bb�-kev�sb� felismerik egym�st, a kezdeti harcok ut�n kialakul a hierarchia, �s a mindennapi t�pl�lkoz�s, p�rz�s sor�n tiszteletben tartj�k a harcban meg�llap�tott er�viszonyokat. �j csoport kialakul�sakor j�l megfigyelhet� a kezdeti magas agresszi�s szint gyermek-, de m�g feln�tt k�z�ss�gekben is. A k�zdelmek nyilv�nval� c�lja az emberi k�z�ss�gekben is az, hogy a csoport tagjai hosszabb id�re tiszt�zz�k hely�ket a hierarchi�ban. Err�l �rulkodik a fejezet c�mad� mondata, amelyet egy indul�, nagy l�tsz�m� oszt�ly fi�tagja tett fel az oszt�lyf�n�knek az �v eleji oszt�lykir�ndul�son. M�g feln�ttekkel is el�fordul, hogy �j munkahelyen, els� lak�gy�l�seken kezdetben k�t�zk�d�bbek, mint k�s�bb. Az ember faji saj�toss�ga, hogy nagy csoporton bel�l k�l�n�sen sok t�rs�t szem�ly szerint ismeri fel, teh�t bonyolult dominancia-viszonyok sz�montart�s�ra k�pes, minden t�rsadalomban.

Sokszor el�g a harc elemeib�l ritualiz�l�dott jelekkel kommunik�lni, hogy ki az er�sebb. A test felf�j�sa, nagyobbnak tettet�se, a karok felemel�se, a fegyverek mutogat�sa (,,kimutatja a foga feh�rj�t''), a peckes j�r�s, f�eml�s�kn�l a jellegzetes arckifejez�s jelzi az egyed dominanci�j�t. Jane Goodall le�rja, hogy csimp�nzok a kutat�csoportt�l elcsent benzineskann�k d�nget�s�vel v�vt�k meg dominanciaharcukat. Az al�rendelt f�l kisebbnek tetteti, �sszeh�zza mag�t, let�rdel, fej�t lehajtja, �s sebezhet� pontjait t�rja a domin�ns fel�. Elegend� az uralkod�k ir�nti tisztelet kifejez�seire vagy a kocsinkat le�ll�t� rend�rrel szembeni viselked�si tan�csokra gondolnunk, hogy felid�zz�k az al�rendelts�g kifejez�seit. Alkalmas az agresszi� leszerel�s�re a k�lyk�k viselked�s�nek imit�l�sa is, vel�k szemben ugyanis szint�n g�tolt a feln�ttek agresszi�ja. A v�ratlan j�t�koss�g, biggyesztett ajak az embern�l is haszn�latos eszk�z�k, k�l�n�sen n�k �lnek vel�k.

Az agresszi� fajt�i

Nap mint nap �t�lj�k a ,,k�rnyezet er�forr�sainak sz�k�ss�g�t'', a k�r�l�tt�nk �lland�an kialakul� versenyhelyzetet. Hogyan csoportos�tja az etol�gus az ember agressz�v megnyilv�nul�sait?

1. Territori�lis agresszi�

A territ�rium az a t�r, amit az egyed vagy a csoport megv�d, hogy a rajta l�v� er�forr�sokat haszn�lni tudja. Az ember is v�di territ�rium�t: a bet�r�s nemcsak az elvitt javak, hanem az illet�ktelen behatol�s miatt is k�l�n�sen bosszant�. Hasonl� okb�l ut�ljuk, ha asztalunkon r�mol, hely�nkre �l valaki.

2. Tulajdonnal kapcsolatos agresszi�

A t�rgyakhoz val� vonz�d�s az emberi faj extr�m saj�ts�ga. Rengeteg csecsebecs�vel vessz�k k�r�l magunkat, ,,n�lk�l�zhetetlen'' t�rgyainkat magunkkal hurcol�sszuk, �s m�r kisgyermekkorunkt�l v�dj�k tulajdonunkat.

3. Rangsor kialak�t�s�t c�lz� agresszi�

Mint m�r el�bb l�ttuk, ez az agresszi�s forma megel�z sz�mos k�s�bbi vit�t.

4. Frusztr�ci�s agresszi�

Kedvelt, k�zismert pszichol�giai fogalom a frusztr�ci�. Ha valakit �h�tott c�lja el�r�s�ben megg�tolnak, nehezen k�zdi le agresszi�j�t.

5. Explor�ci�s agresszi�

Az explor�ci� megfigyel�st jelent. A gyerek pr�b�lgatja, ,,meddig mehet el''? Sz�l�-tan�r j�l ismeri ezt a jelens�get. Megtapasztalhatjuk p�ld�ul, ha egy oszt�ly s�r�n kap �j tan�rt. Miut�n felder�tett�k a tan�r t�r�k�pess�g�t, sz�pen hajland�k dolgozni a gyerekek, felt�ve, ha a tan�r el�g egy�rtelm�en viselkedik a ,,vizsg�lat'' alatt.

6. Sz�l�i agresszi�

Nemcsak az embern�l, m�s f�eml�s�kn�l is megfigyelhetj�k, hogy a sz�l� a k�ly�k nevelget�se folyam�n agresszi�t is gyakorol. A Budapesti �llatkert p�vi�njai k�r�ben p�ld�ul gyakran l�tjuk, hogy a sz�l� a fark�n�l fogva r�ngatja vissza a k�lyk�t, ha az el akar csellengeni.

7. Nevel�i agresszi�

Az emberre jellemz�, a sz�l�ib�l sz�rmaztathat�, speci�lis agresszi�s forma. Az etol�gusok hat�rozott �ll�spontja a pedag�gia alap�ll�s�r�l foly� vit�ban, hogy a tan�t�si folyamat sokkal hat�konyabb, ha a nevel� domin�l a tan�tv�ny felett, �s dominanci�j�nak id�nk�nt jel�t is adja.

8. Normat�v agresszi�, a k�v�l�ll�val szembeni agresszi�, csoportos agresszi�

A legt�bb �llat csoportban �l, de az emberre rendk�v�l er�s csoportk�pz�s �s �sszetart�s jellemz�. Cs�nyi Vilmos id�n megjelent, Az emberi term�szet c�m� k�nyv�ben (Vince Kiad�, Budapest, 1999) azt a gondolat�t fejti ki, hogy az emberi csoport k�l�n �l�l�nynek tekinthet�. Ahogy a sejtek, sz�vetek, szervek, egyedek szervez�d�si szintjei egym�sra �p�lnek �s szervez�dnek egyre bonyolultabban, �gy az emberi a csoportot is k�l�n szervez�d�si szintnek, �n�ll� tulajdons�gokkal rendelkez� l�nynek tekinthetj�k. A csoport tagjai nagy er�kkel tartj�k be �s pr�b�lj�k egym�ssal is betartatni a csoport norm�it. Egy iskolai oszt�ly, munkahely vagy lak�k�z�ss�g tagjai gyakran l�pnek fel agressz�ven a szok�sok, szab�lyok, norm�k megszeg�ivel szemben. A norm�k k�z�s betart�sa er�s�ti a csoport �sszetartoz�s�t. A csoport koh�zi�j�t n�veli a k�v�l�ll�kkal szembeni agressz�v viselked�s is. A csoport hat�rait egy�rtelm�en meg kell tartani. Szab��k, a falubeliek, a vasutasok, a feh�rek... k�l�nb�z� jelek alapj�n felismerik egym�st, �lt�zettel, jelv�nnyel, k�sz�n�ssel meg is er�s�tik az �sszetartoz�s jeleit, �s az ut�n egy�ttesen harcolnak vagy legal�bb versengnek Kov�cs�kkal, a szomsz�d faluval, a b�ny�szokkal vagy a feket�kkel. Aki devi�ns, vagyis nem simul el�gg� a csoportba, azt pr�b�lgatj�k nevelgetni, ha pedig nem megy, kiz�rj�k. Nem csak n�lunk jelenik meg ez a viselked�s, a csimp�nzok is kics�folj�k, kiz�rj�k p�ld�ul a b�na kez� egyedet csoportjukb�l.

Agressz�vek vagy szel�dek vagyunk?

L�tjuk, hogy agresszi�nk ind�t�kai �s form�i is nagyr�szt rokon�that�k az �llatok�val. V�g�l is szel�debbnek vagy agressz�vebbnek tarthatjuk-e magunkat n�luk? Napi s�rl�d�saink, konfliktusaink j� r�sze bizonyosan abb�l sz�rmazik, hogy sokkal t�bb emberrel kell tal�lkoznunk, valamif�le kapcsolatba ker�ln�nk, mint ah�nyra emberr� v�l�sunk sor�n ,,hiteles�t�dt�nk''. F�eml�s rokonaink �s a t�rzsi t�rsadalmak vizsg�lata alapj�n k�r�lbel�l 50- re teszik azoknak az embereknek a sz�m�t, akikkel rendszeres, szem�lyes kapcsolatot tudunk fenntartani. Ha enn�l sokkal t�bb tal�lkoz�st kell naponta elviseln�nk, idegess�, t�relmetlenn� v�lunk. Az evol�ci� lassan dolgozik, nem volt id�nk a nagyv�rosi �let felt�teleihez alkalmazkodni. Nem vagyunk azonban teljesen sikertelenek, m�s emberszab�s�ak, csimp�nzok vagy gorill�k aligha sz�lln�nak ki �lve a hetes aut�buszb�l a Bosny�k t�ren, ha nyolcvanat bezs�foln�nk bel�l�k egy kocsiba a Kelenf�ldi P�lyaudvarn�l.

Cikk�nk a Diak�pia 1992/1. sz�m�ban megjelent tanulm�ny �tdolgoz�sa.

Forr�s: HANG - 1999. okt�ber-november