2000. 03. 06.   III. PROJEKT Magyarorsz�g �l�helyei   C�l: Az �l�vil�g �llapotv�ltoz�s�nak t�j szint� monitoroz�sa.   Eml�s ragadoz�k orsz�gos monitoroz�sa k�rd��ves felm�r�s seg�ts�g�vel   Szemethy L�szl� �s Heltai Mikl�s G�d�ll�i Agr�rtudom�nyi Egyetem Vadbiol�giai �s Vadgazd�lkod�si Tansz�k   �ltal�nos c�lkit�z�sek   Haz�nk faun�ja eml�s ragadoz�kban gazdag. Ugyanakkor e fajok kutatotts�ga nemzetk�zi �sszehasonl�t�sban is szeg�nyes, �gy a fajcsoporttal kapcsolatos sz�mos probl�ma tiszt�zatlan. Rendszeres orsz�gos felm�r�sek hi�ny�ban a fajok elterjed�se, s�r�s�ge, popul�ci�s v�ltoz�sai nagyr�szt ismeretlenek. K�l�n�sen baj ez az�rt, mert •                     a term�szetes �s agr�rm�vel�s alatt �ll� �l�helyeken bek�vetkez� nagyl�pt�k� v�ltoz�sok (a mez�gazdas�g szerkezetv�lt�sa, a parlagoltat�s, az erd�s�lts�g n�veked�se, az �kol�giai folyos�k kialakul�sa stb) ragadoz�kra gyakorolt hat�sai nem m�rhet�k; •                     az eml�s ragadoz�k t�bbs�ge vesz�lyeztetett, v�dett, a v�delem eredm�nyess�ge nem ellen�rizhet�; •                     n�h�ny faj (borz, nyuszt) l�tsz�mn�veked�se, terjeszked�se miatt megfogalmaz�dott  a v�delem r�szleges felold�s�nak ig�nye, �m ebben az esetben is elengedhetetlen a vad�szat hat�sainak nyomon k�vet�se, erre a vadgazd�lkod�si jelent�sek adatai nem el�gs�gesek; •                     a ragadoz� fajok okozz�k a legt�bb hum�n konfliktust, gazdas�gi k�rt, ez�rt az illeg�lis vad�szat e fajokat �rinti legink�bb; •                     ugyanakkor a ragadoz� eml�sfajok a „karizmatikus megafauna” tagjaik�nt a laikus k�zv�lem�ny sz�m�ra is �rdekesek, �gy „PR” �rt�k�k is magas; •                     kev�ss� ismertek az egy�tt�l� ragadoz�k interakci�i az �gy kialakult popul�ci�s egyens�lyok, k�l�n�sen �rdekes ez jelenleg, amikor a veszetts�g elleni immuniz�l�si program hat�s�ra a veszetts�g, mint popul�ci� szab�lyoz� t�nyez� a k�l�nb�z� fog�konys�g miatt v�rhat�an k�l�nb�z� m�rt�kben fogja befoly�solni e fajok dinamik�j�t; •                     a hi�z, a farkas �s az aranysak�l visszatelep�l�se k�v�natos, ugyanakkor felt�telezett k�rokoz�sa miatt a sz�mos vadgazd�lkod� ellen�ll�s�ba �tk�zik. A visszatelep�l�s folyamat�nak nyomon k�vet�se �s a val�s k�rokoz�s felm�r�se hozz�seg�thet e konfliktusok megold�s�hoz. •                     betelep�l� invaz�v fajok (mos�medve, nyestkutya) megjelen�se, elterjed�se nemk�v�natos probl�m�kat okozhat. Terjeszked�s�k ismerete lehet az alap a kezel�s megtervez�s�hez. •                     a vad�szhat� fajok eset�ben a vadgazd�lkod�si jelent�sek csak a ter�t�k adatait tartalmazz�k, amelyekb�l a t�nyleges popul�ci�s folyamatokra csak nagyon korl�tozott megb�zhat�s�ggal lehet k�vetkeztetni.   Irodalom   Filion, F.L. 1980. Human Surveys. In Wildlife Management Techniques Manual. The Wildlife Society, Washington. 441-455 p. Szemethy, L. 1989. A vadmacska �s a borz elterjed�se �s �llom�nys�r�s�ge Magyarorsz�gon.             Vadbiol�gia 89/3. 163-168. pp.           Szemethy, L. �s Heltai, M. 1996. N�h�ny v�dett eml�s ragadoz� faj helyzete Magyarorsz�gon 1987-1994. Vadbiol�gia 5. 1-17.pp.   Eml�s ragadoz�k orsz�gos monitoroz�sa k�rd��ves felm�r�s seg�ts�g�vel   1. K�rd�sek   Eml�s ragadoz�k monitoroz�s�nak c�lja: •                     egy egys�ges, k�nnyen kezelhet�, aktualiz�lhat�, f�ldrajzi inform�ci�s rendszerbe integr�lt orsz�gos adatb�zis l�trehoz�sa az �rintett fajok elterjed�s�r�l, lehet�s�g szerint popul�ci� nagys�g�r�l ill. ezek dinamik�j�r�l; •                     a kapott adatok t�rk�pi megjelen�t�se; •                     az elterjed�s 10 x 10 km-es UTM t�rk�pen val� �sszegz�se.     Az eml�s ragadoz�k monitoroz�sa az I. (V�dett �s vesz�lyeztetett fajok megfigyel�se, pl. hermelin, vadmacska), a IV. (Inv�z�v fajok, pl. mos�medve) ill. a monitoroz�s hely�nek megfelel� �l�helyt�pus (pl. V. erd�rezerv�tumok) projektj�hez kapcsol�dik.   2.Mintav�teli helyek   A k�rd��vek sz�tk�ld�se az orsz�g teljes lefedetts�g�t biztos�tan�, a v�laszad�s 30%-os val�sz�n�s�ge ezt azonban nem teszi lehet�v�. A v�laszad�s �venk�nti v�ltoz� lefedetts�ge nehez�ti az adatok felhaszn�lhat�s�g�t. Az adatszolg�ltat�st bizonyos stimul�ci�val (az adatszolg�ltat� nyilv�nos adatb�zisban val� megjelentet�se stb.) jav�tani sz�ks�ges.   3. Mintav�teli gyakoris�g   A k�rd��ves felm�r�st �vente, tavasszal kell elv�gezni, ugyanis •                     a k�rd�ses fajok nyomai legjobban a t�len tal�lhat�k meg; •                     az �szi-t�li vad�szatok miatt a ter�letek bej�r�sa ilyenkor a legintenz�vebb, ez�rt a v�laszad�k ilyenkor rendelkeznek a legt�bb inform�ci�val; •                     a v�laszok a t�li t�rzs�llom�nyra fognak vonatkozni.   4. Mintav�teli m�dszerek   4.1. A k�rd��ves felm�r�s   Ez a m�dszer egyr�szt viszonylag egyszer�en, nagy mennyis�g� adat gy�jt�s�t teszi lehet�v�, m�sr�szt m�s orsz�gos felm�r�s (pl. line transect, jel�l�s-visszafog�s) alkalmaz�sa a c�lzott fajok teljes k�r�ben gyakorlatilag lehetetlen. A k�rd��ves felm�r�s elv�gz�s�nek t�bb lehet�s�ge is van. Ezek k�z�l a szem�lyes kik�rdez�st t�ls�gos id�ig�nye �s a k�rdez� szem�ly�nek zavar� hat�sa, a telefonost a jelent�s k�lts�gig�nye miatt nem javasoljuk. A postai k�rd��ves felm�r�sre a fent eml�tetteken k�v�l viszonylagos olcs�s�ga �s a kor�bbi �vekben a G�d�ll�i Agr�rtudom�nyi Egyetem Vadbiol�giai �s Vadgazd�lkod�si Tansz�k�n (GATE VVT) a hazai vadgazd�lkod�si egys�gek - kor�bban ezen k�v�l az agr�rgazd�lkod�k, az erd�szetek �s a term�szetv�delmi ter�letek - k�r�ben v�gzett felm�r�sek ok�n ismerts�ge miatt esett a v�laszt�s. Az elm�lt t�z �vben hat alkalommal v�gezt�nk ilyen felm�r�st (Szemethy, 1989,  Szemethy �s Heltai, 1996). A v�laszad�si ar�ny �s a ter�leti lefedetts�g minden esetben meghaladta a 30%-ot. Eredm�nyeinket felhaszn�lt�k az Eur�pai Eml�s T�rk�pez�si Programban is.   A m�dszer term�szetesen t�bbf�le hib�val is terhelt. Az egyik legnagyobb hibalehet�s�g a nem megfelel� mintav�telez�s. Ennek kiv�d�se eset�nkben egyszer�nek t�nik, mert minden �n�ll� vad�szter�lettel rendelkez� vad�szt�rsas�gnak, �llami erd�szetnek �s nemzeti park igazgat�s�gnak el tudjuk k�ldeni k�rd��v�nket. A GATE VVT-n m�k�d� Orsz�gos Vadgazd�lkod�si Adatt�r tartalmazza az ehhez sz�ks�ges nyilv�ntart�sokat �s az egys�gek digit�lis t�rk�p�t is.   A m�sik igen nagy probl�m�t a nem v�laszol�k jelentik. Nem tudjuk, hogy az�rt nem v�laszolt mert nem kapta meg a k�rd��vet (rossz c�mz�s), vagy �rdektelen (nem megfelel� szem�ly), esetleg ellen�rdekelt. A k�rd��v �ttekinthetetlen, kit�lt�se neh�zkes (rossz szerkeszt�s), esetleg a k�rd�sekkel kapcsolatban valamilyen titkolni val�ja van (Filion, 1980.) E hiba csoport elker�l�se �rdek�ben egyszer�, k�nnyen �ttekinthet� �s megv�laszolhat� - felelet v�laszt�ssal vagy egy sz�m be�r�s�val - k�rd�seket kell feltenni.   A harmadik probl�ma a v�laszokb�l nyert adatok megb�zhat�s�ga. A megb�zhat�s�g n�vel�s�re ill. a v�laszad� t�j�kozotts�g�nak felm�r�s�re egym�st ellen�rz� "keresztk�rd�seket" tehet�nk fel. Az adatok ellen�rz�s�nek egy m�sik �s biztosabb m�dja lenne, ha k�rd��v�nk t�bb csatorn�s - azaz egy-egy ter�letr�l nem csak a vad�szatilag illet�seket k�rdezz�k meg, hanem a ter�letileg illet�kes term�szetv�delmi szerveket is. Ehhez azonban a k�vetkez�kre van sz�ks�g: •                     a term�szetv�delmi �r�k n�v �s c�mjegyz�k�re; •                     az egy �rh�z tartoz� ter�let pontos meghat�roz�s�ra; •                     az e ter�letekb�l �ssze�ll� orsz�gos t�rk�p digit�lis ARC/INFO vagy ARC/VIEW kompatibilis v�ltozat�ra.   Csak ebben az esetben k�thet�k az inform�ci�k pontos f�ldrajzi helyhez �s v�lnak �sszehasonl�that�v� a vadgazd�lkod�si egys�gekt�l sz�rmaz� adatokkal. Sajnos jelenleg nem �ll rendelkez�sre olyan adatb�zis, amely a term�szetv�delmi �r�k illet�kess�gi ter�let�t orsz�gosan megadn�. Ki�p�t�s alatt �ll egy ilyen jelleg� inform�ci�s rendszer, ez azonban m�g csak az egyeztet�si f�zisban van. Ennek hi�ny�ban nemzeti parkonk�nt l�tez� ter�leti illet�kess�gi adatokra lehet alapozni a k�rd��vek sz�tk�ld�s�t. Amennyiben valamilyen szinten a NBmR r�sz�v� v�lik a program, a helyi monitoroz� koordin�torok ezt a munk�t seg�thetik.   4.2. A felm�r�sbe bevonand� fajok   A fajok megfigyelhet�s�ge, elterjedts�ge �s ismerts�ge alapj�n h�rom kateg�ria �ll�that� fel, amelyekre elt�r� m�lys�g�, de az adott kateg�ri�n bel�l hasonl� �s �gy �sszehasonl�that� k�rd�seket lehet feltenni.   i) Viszonylag nagy elterjed�si ter�let�, a szakemberek sz�m�ra j�l ismert k�z�pragadoz�k:   -                  borz (Meles meles) -                  vadmacska (Felis silvestris)   E fajok eset�ben a k�rd��v r�szletesen r�k�rdez minden �rt�kelhet� �s a terepen �ltal�ban megismerhet� inform�ci�ra. A mell�kelt adatk�zl� lapot egy kor�bbi k�rd��ves felm�r�sben alkalmaztuk.     8. Adatk�zl� lap a vadmacska (Felis sylvestris) el�fordul�s�r�l.   8.1. Megtal�lhat�-e a ter�let�k�n?   nem       n�ha el�fordul       �lland� vad       rendszeresen megjelenik       Ha rendszeresen megjelenik, melyik h�napban:   8.2. El�fordul�s�ra utal� jel:   nyom       �r�l�k       od�, kotor�k       elhullott egyed       megfigyelt egyed       szaporulat       8.3. A megtal�lt -elhullott- egyedekb�l:   kand�r (db)       n�st�ny (db)       szaporulat (db)       8.4. Tal�lhat�-e �n�kn�l vadmacska bunda vagy koponya?   igen       nem           8.4. Becs�lt l�tsz�m, ha a faj �lland�. Karik�zza be a megadott �rt�ket, ha t�bb, akkor a becs�lt sz�mot adja meg!   1   2-4   5-7   8-10   11-13   T�bb (db):   8.6. L�tsz�m v�ltoz�s az elm�lt h�rom �vben. K�rem csak akkor v�laszoljon, ha a jelenlegi ter�let legal�bb 80%-r�l van kor�bbi tapasztalata!   n�tt       �lland�       cs�kkent       8.7. K�rt�tel a vad�llom�nyban:   nincs       nem sz�mottev�       s�lyos       8.8. Sorolja fel, hogy mely vadfajokn�l tapasztaltak vadmacska okozta k�rokoz�st!       8.9. Tal�lhat�-e a ter�let�k�n hibrid macska („sz�l�” macska)?   igen       nem       becs�lt l�tsz�m (db)       ii) �ltal�nosan elterjedt, j�l ismert, de kis m�rete �s rejt�zk�d� �letm�dja miatt csak nehezen megfigyelhet� meny�t alkat�ak k�re:   -                  meny�t (Mustela nivalis) -                  hermelin (M. erminea) -                  k�z�ns�ges g�r�ny (M. putorius) -                  mezei g�r�ny (M. eversmanni) -                  nyuszt (Martes martes) -                  nyest (M. foina)   E fajok eset�ben csak el�fordul�s�ra �s az el�fordul�s �lland�s�g�ra tudunk r�k�rdezni:     15. El�fordulnak-e az �n�k ter�let�n az al�bbi fajok?     Faj   El�fordul�s       nem   n�ha el�fordul   rendszeresen megjelenik   �lland�   15.1. mezei g�r�ny