A 2005-�s �vben k�s�n �rkezet meg a tavasz. A term�szet biol�giai �r�ja m�r jelezte az �llatoknak �s a n�v�nyeknek, hogy itt lenne az ideje a kikeletnek, de a h� �s a dermeszt� hideg nem engedett a meg�jul�snak. Mi vad�szok is v�rtuk m�r a t�lut�t jelz� �tvonul� madarunkat, a szalonk�t. M�rcius k�zep�n egyik napr�l a m�sikra felmelegedett az id�, �s pillanatok alatt elt�nt a feh�r takar� az erd�kb�l �s a mez�kr�l. Szombaton a d�lel�tti �r�kban kimentem a k�zeli V�j�s-k�thoz, amelynek k�rny�k�t fiatal ak�cos bor�totta. A domb�ven m�r sz�razon recsegett l�bam alatt az avar, de a v�lgy m�ly�n cs�sz�sra, nedvesre v�ltozott a talaj. Meg�lltam, figyeltem a m�g �tl�that� v�kony csemet�ken kereszt�l a madarak mozg�s�t. Feketerig�k kapirg�ltak a v�kony, hossz�k�s, z�rg� levelek k�z�tt. A rovarok a ny�l� iboly�n lakm�roztak. A r�vid pihen� meghozta eredm�ny�t, t�lem h�sz m�tere egy sz�rk�sbarna foltot pillantottam meg. A mozdulatlan t�rgyat az erd� r�kfen�j�nek hittem, amit az emberek terjesztenek szem�t form�j�ban. De szerencs�mre a tavasz h�rn�ke volt. Mozdulatlanul pihent a nyilad�k sz�l�n. Csod�lva n�ztem sz�rk�sbarna tollazat�t, amelyet n�hol fekete tollv�gek tark�tottak. Szem�t�l s�t�tbarna cs�k h�z�dott hossz�, v�kony cs�r�ig. A galamb nagys�g� mad�r d�lel�tti pihen�j�t tartotta, �m nem voltam el�g �vatos, �szrevett �s cik�zva elrep�lt. Az eredm�nyes d�lel�tti felder�t�s ut�n esti h�z�sra mentem ki az erd� melletti v�g�shoz. A Nap m�r lement a magyarsz�ki Sz�l�-hegy m�g�tt, nagy, sz�rke felh�k gy�lekeztek a l�that�ron, �gy korai sz�rk�letre sz�m�tottam. Bet�lt�ttem 16-os Merkelemet. Az �nekes madarak hangosan csicseregtek, rikoltoztak, hangjukkal jel�lt�k ki �jszakai pihen�hely�ket. N�ha egy-egy feketerig� suhant �t a l�t�hat�ron. A s�t�ts�g gyors l�ptekkel k�zeledett fel�m, �s mint egy var�zs�t�sre az �sszes mad�r egyszerre elhallgatott. Bal oldalamr�l egy halk kurrog�st hallottam. Felkapva pusk�mat a hang fel� fordulva m�r l�ttem is a velem szembe j�v� szalonk�ra. Egy halk puffan�s, �s a mad�r t�lem 15 m�terre leesett. �jrat�lt�ttem a fegyveremet, felvettem a madarat, megsimogattam, �s l�bam el� helyeztem. Terpeszbe �llva figyeltem tov�bb, pusk�m cs�v�t bal kezemen tartottam, jobb kezem mutat�ujj�t a ravaszv�d�n pihentettem. Minden �rz�kszervemmel koncentr�ltam a k�vetkez� sz�rnyas megjelen�s�re. Gondolataim a mad�r neve k�r�l forogtak, hogy mi�rt is h�vj�k bec�zve �t, ki is tisztelhette meg, ki is l�thatta el ezzel a sz�p n�vvel? De szemem sark�ban mozg�st l�ttam, �s a f�k k�z�l halkan cik�zva, billegve, t�lem t�volodva k�t mad�r rep�lt el. Lass� voltam, csak a pusk�mat kaptam fel, de l�v�s nem d�rd�lt el. A szalonk�k kis k�rt �rtak le �s visszat�rtek. A m�sodik l�v�sem is tal�lt. A s�t�ts�g el�rt, �gy a szalonkavad�szat is befejez�d�tt. M�snap kora reggel lef�nyk�peztem szalonk�imat, �s �tadtam �desany�mnak, hogy eb�dre k�sz�tse el �ket. �gy d�lid�ben nyugt�ztuk is, hogy id�n – hab�r k�s�n –, de ism�t meg�rkezett a tavasz.

2005