Az ol�va A sal�t�k �zes�t�s�hez t�k�letesen ill� sz�z �s extra sz�z (virgin, extra virgin) ol�vaolajat ne haszn�ljuk s�t�shez, f�z�shez, mert gyorsan meg�g, kellemetlen lesz a szaga �s a benne k�sz�lt �tel �ze is. Az eredeti g�r�g ol�vaolaj manaps�g minden nagyobb �lelmiszerboltban beszerezhet�, hiszen egyike a mediterr�n orsz�g f� kiviteli �rucikkeinek. A r�gi� orsz�gainak t�bbs�ge mag�nak k�veteli az "els� ol�vaolaj-gy�rt�" c�met. Annyi biztos, hogy G�r�gorsz�gban 2500 �ve �ltetnek olajfaligeteket. Csak Korfu sziget�n 3-4 milli� olajfa n�, melyeket nem metszenek, �gy az orsz�g legnagyobb f�i itt tal�lhat�k. A betakar�t�st szokatlan m�don v�gzik, nem botokkal verik le a f�r�l a term�st, hanem megv�rj�k, m�g az �rett olajbogy�k a f�ldre ter�tett h�l�ba hullanak. A r�gi id�kben haszn�lt hatalmas, kerek k�vekb�l �ll�, l� vagy szam�r hajtotta olajpr�sek helyett ma m�r g�pek v�gzik az olajsajtol�s m�velet�t. A janu�rt�l m�rciusig tart� id�szakban �rik a fekete olajbogy�, melyet begy�jt�s ut�n a gy�rakba, rakt�rakba sz�ll�tanak. A felmeleg�tett olajbogy�t eg�szben, magostul p�pp� pr�selik, m�anyag kosarakba teszik, majd k�dakba �ntik �s �ri�si pr�st engednek r�. Az els� pr�sel�s eredm�nye a legjobb, legdr�g�bb, �n. sz�z ol�vaolaj. Az ezut�n k�vetkez� m�sodik, harmadik, negyedik pr�sel�s eredm�nye m�r egyre gyeng�bb min�s�g�. A z�ld olajbogy� augusztusban �s szeptemberben �rik, ezt ink�bb eg�szben fogyasztj�k. A mitol�gia szerint Ath�n v�rosa Pallasz Ath�n� istenn�r�l kapta a nev�t, aki megaj�nd�kozta a g�r�g n�pet az ol�v�val. Zeusz annak az istennek vagy istenn�nek �g�rte a v�rost, aki a leghasznosabb tal�lm�nnyal �ll elo. Ath�n� aj�nd�k�ra, az ol�v�ra esett v�laszt�sa, hiszen az istenn� adom�ny�t az emberek haszn�lhatt�k vil�g�t�sra, f�t�sre, gy�gyszerk�nt, �telk�nt �s parf�mk�nt. Ath�n� az els� olajf�t az Akropolisz szikl�s domboldal�n �ltette el.
A frapp� A Frapp� a g�r�g t�rsadalom tagjainak �ltet� eleme, a nap b�rmely szak�ban issz�k a k�v�z�k terasz�n. T�bbf�le frapp�b�l v�laszthatunk: a "metrio" egyforma ar�nyban tartalmaz neszk�v�t �s cukrot, g�r�g m�rce szerint k�zepesen -magyar �zl�snek- �des. A "szketo" cukor n�lk�l k�sz�l, a "gliko" pedig �deset jelent, ami magyar viszonylatban szinte m�r ihatatlan. Ha kev�s cukorral k�v�njuk, k�rj�k "me l�gi z�hari".
A metaxa A Metaxa a vil�gon az egyik legismertebb �s legkedveltebb, k�l�nb�z� min�s�gben el��ll�tott konyakfajta. (Min�l kiv�l�bb minos�g� Metaxa van a kez�nkben, ann�l t�bb csillag l�that� az ital c�mk�j�n. A k�l�nleges g�r�g szeszes italt egy Szpirosz Metaxasz nev� g�r�g selyemkeresked� k�sz�tette el el�sz�r, 1888-ban, Ath�n k�rny�k�n. Ma m�r vil�gszerte h�res kiv�l� min�s�g�r�l, �z�r�l �s sz�n�r�l. Olyan jelz�kkel illetik, mint "az istenek itala", "�ldott nekt�r", vagy "�letelix�r". Nem csoda, ha h�rnev�nek k�sz�nhet�en val�s�gos hiszt�ria alakult ki egy-egy �veg, k�l�nleges alkalomra palackozott, t�lgyfahord�ban �rlelt, aranysz�n� brandy beszerz�se k�r�l. Az olyan fajt�kat, mint p�ld�ul a "Metaxa Centenary", "Metaxa Rhodes", "Metaxa Gold Olympian Reserve" vagy a "Metaxa Golden Age", csak n�h�ny �zletben lehet megtal�lni az eg�sz vil�gon.
A retsina A g�r�g�k nem nagyiv�k �s az orsz�g kl�m�j�b�l kifoly�lag nem b�szk�lkedhetnek olyan nagyszer� borokkal, mint Franciaorsz�g, Spanyolorsz�g vagy Olaszorsz�g. Mindemellett a folyamatosan fejl�d� turizmusnak �s a n�vekv� nemzetk�zi �rdekl�d�snek k�sz�nhet�en a g�r�g borok min�s�ge �rezhet�en javul. A tavern�k t�bbs�g�ben nagy val�sz�n�s�ggel k�n�lnak hord�kban t�rolt, h�zi k�sz�t�s� bort, az �gynevezett "hima"-t, �s retsin�t, ezt a jellegzetes �z�, nem t�l dr�ga feh�rbort. Sok mendemonda kering arr�l, hogy a retsina k�l�nleges arom�ja honnan is ered. Egyesek szerint a m�sodik vil�gh�bor� alatt a g�r�g�k megt�veszt�s�l gyant�t tettek a borba, �gy a n�metek terpentinnek v�lt�k �s nem itt�k meg azt. M�sok azt mondj�k, az �kori g�r�g�k tudt�k, hogy a leveg� a bor esk�dt ellens�ge �s feny�gyant�val pecs�telt�k le az amfor�k sz�j�t, amib�l a borba is ker�lt valamennyi. Megint m�s elk�pzel�s szerint feny�f�b�l k�sz�tettek hord�kat, �s a benn�k t�rolt bor �tvette a gyant�s fa arom�j�t. A retsina eredetileg az ath�niak bora volt. Az 1800-as �vekben t�bb mint 6000 taverna muk�d�tt a v�rosban �s k�rny�k�n, �s mindegyikben ott �lltak a retsin�val teli hord�k. A sz�l�t a k�rnyez� falvakban termesztett�k, sz�retelt�k le �s pr�selt�k ki, majd l�-vagy szam�r vontatta kord�kon sz�ll�tott�k a v�rosba a m�g meg nem erjedt sz�l�l�t, amit azt�n a taverna tulajdonosok hord�kba t�lt�ttek �s saj�t �zl�s�knek megfelel�en borr� �rleltek. A palackozott retsina csak az 1960-as �vekben v�lt el�rhet�v� vid�ken �s megszokott� a v�rosban, a r�gi tavern�k �s az Ath�n k�rny�ki sz�l�term� vid�kek elt�n�s�vel p�rhuzamosan.
Az ouzo A klasszikus g�r�g ital, az ouzo, pr�selt szol�l�, valamint k�l�nf�le gy�gyn�v�nyek �s bogy�s term�sek (pl. �nizsmag, �desgy�k�r, menta, gaulteria, �desk�m�ny, �s mogyor�) pontosan meghat�rozott kever�ke. Az ouzot �ltal�ban aperitifk�nt szolg�lj�k fel, de k�l�nf�le italkever�kek, kokt�lok alapja is lehet. Ha v�zzel keveredik, az ouzo feh�rr�, op�loss� v�lik. Ennek oka az, hogy az alkoholban old�d�, �tl�tsz� �nizsolaj feh�r, �tl�tszatlan krist�lyokk� alakul az alkoholkoncentr�ci� cs�kken�s�vel. Az ouzofogyaszt�s -ak�r �letform�v� is v�l�- m�v�szet. Titka az, hogy k�zben fogyasszunk k�l�nf�le "mezedes"-t (r�gnival�t), �gy ak�r �r�kon �t �ld�g�lhet�nk �s iszogathatunk az �let sz�ps�gein elm�lkedve an�lk�l, hogy k�l�n�sebben meg�rtana az ital. Ne akarjunk azonban macs�k lenni! �s b�r az eredeti (42-46%-os) ouzot�l �ll�t�lag nem lehet�nk m�snaposak, mert cukrot nem tartalmaz, igyuk v�zzel, �zl�s szerint h�g�tva! Ha olyasvalakivel akadunk �ssze, aki saj�t k�sz�t�s� ouzoval k�n�l benn�nket, legy�nk �vatosak! Annak ellen�re, hogy ouzonak titul�lj�k, val�sz�nuleg "raki"-val, vagy "tsipuro"-val van dolgunk, ami nem m�s, mint saj�t el��ll�t�s� p�rlatok kever�ke, ami ugyan sim�n lecs�szik a torkon, de hat�sa gyors �s er�teljes. Az ouzo haz�ja Leszbosz szigete. Egy pen�szgomba elterjed�se miatt n�h�ny sz�z �vvel ezel�tt a sz�l��ltetv�nyek t�bbs�ge kipusztult, ami a bor�szat hal�l�t �s az ouzok�sz�t�s el�ret�r�s�nek lehet�s�g�t jelentette. A legt�bb k�v�z�tulajdonos G�r�gorsz�gszerte egyet�rt abban, hogy innen sz�rmaznak a legjobb minos�g�, legkedveltebb ouzo fajt�k, melyeket a hagyom�nyos m�don, lep�rl�ssal �ll�tanak el�. Vannak olyan m�rk�k is, melyek k�sz�t�sekor egyszer�en �sszekeverik a hozz�val�kat, palackozz�k �s a boltok polcaira ker�l.
A feta A feta legal�bb k�t h�napon �t s�s v�zben �rlelt, l�gy, feh�r, zs�rszeg�ny sajt. Az archeol�gusok �s tud�sok bizony�t�kokat tal�ltak agyagt�bl�kon M�k�n�ben �s Pylosban, valamint Hom�rosz Od�sszei�j�ban arra n�zve, hogy m�r az i.e. 8. sz�zadban k�sz�tettek feta sajtot. Az els� �r�sos feljegyz�sek, melyekben a feta sajt neve szerepel, a 17. sz�zadi velencei uralom idej�b�l maradtak fent. Maga a sz� a latin eredetu "Fete" sz�b�l ered, ami arra a szok�sra utal, hogy a feldarabolt sajtot fahord�kban t�rolt�k. Miben k�l�nb�zik a g�r�g feta sajt a t�bbi, szint�n fet�nak nevezett sajtt�l? Els�sorban a tej m�s, amib�l k�sz�l. A g�r�g fet�t ugyanis juh- �s kecsketej kever�k�bol �ll�tj�k el�. Ez adja a sajt k�l�nleges �z�t �s term�szetes, feh�r sz�n�t. A statisztik�k szerint G�r�gorsz�g a legnagyobb juh- �s kecsketej-termel� orsz�g a vil�gon. Rideg �llattart�st folytatnak, ami azt jelenti, hogy a ny�jak szabadon legelnek a mez�k�n, hegyoldalakon �s partvid�keken. T�pl�l�kuk nem m�s, mint vadon term� n�v�nyek, k�l�nf�le f�szeres illat� bokrok levelei, az "armirikra", a tengerpart k�l�nleges �s jellegzetes n�v�nyzete. A term�szetes t�pl�l�k �s a v�ndorl�s kett�s hat�st gyakorol az �llatok tejhozam�ra. Egyr�szt a tej �s a bel�le k�sz�lt feta elnyeri k�l�nleges �z�t, m�sr�szt a teh�ntejhez viszony�tva jelent�sen alacsonyabb lesz a zs�rtartalma. (Ennek k�sz�nhet� ragyog� feh�r sz�ne.) A nemzetk�zileg is ismert tejfeldolgoz� �zemek naponta gy�jtik be a tejet az �llatteny�szt�kt�l, h�tokamionokkal sz�ll�tj�k a telephelyre, ahol szigor� elo�r�soknak megfeleloen t�rt�nik a feldolgoz�s. A feta k�sz�t�s�nek folyamata nagy vonalakban a k�vetkez�: a megalvadt juh- �s kecsketejet speci�lis tart�lyokba teszik, �s pr�sel�s n�lk�l lesz�rik. A fennmarad� t�r�hoz durva szemcs�j� tengeri s�t kevernek. Ebben a f�zisban k�l�nb�z� mikroorganizmusok telepednek meg a t�r� fel�let�n, melyek nagy szerepet j�tszanak a k�s�bbi �zhat�s kialakul�s�ban. A k�vetkez� szakaszban a t�r�t fa- illetve b�doghord�kba teszik �s s�s vizet (7%) adnak hozz�. Ezut�n a hord�k �rlel�kamr�ba ker�lnek, ahol a h�m�rs�klet 18 C�alatti, a relat�v p�ratartalom pedig sosem kevesebb 85%-n�l. Tizen�t nap eltelt�vel az �rlel�s 2-4 C�-on folytat�dik. A k�t h�napos folyamat sor�n sem a k�sz�l� sajtba, sem a p�cl�be nem ker�lhet tart�s�t�szer vagy b�rmilyen antibiotikum. A k�l�nf�le feta sajtok nev�ket sz�rmaz�si hely�krol kapj�k. A k�l�nb�z� ter�leteken �rlelt sajtok (Tr�kia, Maced�nia, Thessz�lia, Peloponn�szosz, �szak- G�r�gorsz�g...) �ze m�s �s m�s: az egyik s�sabb, kem�nyebb vagy �ppen l�gyabb �llag�, mint a m�sik... Minden g�r�g ismeri ezeket a jellemz�ket, �s n�v szerint keresik kedvenc feta sajtjukat. Az eredeti g�r�g feta csomagol�s�n megtal�lhat� a g�r�g z�szl� �s egy c�mke, mely igazolja a term�k sz�rmaz�si hely�t �s azt, hogy teljes eg�sz�ben term�szetes alapanyagokb�l k�sz�lt. A feta sajtot a g�r�g konyh�ban igen sz�les k�rben �s el�szeretettel haszn�lj�k. (G�r�gorsz�gban az egy f�re es� fetafogyaszt�s �tlagosan 20 kg/ �v.) Gondoljunk a vil�gszerte kedvelt g�r�g sal�t�ra ("horiatiki"), vagy a sajtos r�tesre ("tyropita"), amit m�r az �kori Ath�nban is k�sz�tettek phyllo t�szt�b�l �s fet�b�l, sz�mos recept alapj�n, "tyronotos" n�ven. A fet�t �nmag�ban is fogyasztj�k ol�vaolajjal �s oreg�n�val, els�sorban az ouzo kedvel�i italoz�s k�zben, hiszen a k�t �zvil�g t�k�letesen harmoniz�l egym�ssal.

G�r�g sal�ta - horiatiki Hozz�val�k: 50 dkg paradicsom, 50 dkg uborka, 2 db lilahagyma, 25 dkg feta sajt, oreg�n�, 1 db citrom, ol�vaolaj, s� Elk�sz�t�s: Megmossuk a hozz�val�kat, felkock�zzuk a paradicsomot, az ubork�t, �s karik�ra v�gjuk a hagym�t. Egy nagyobb t�lban �szekeverj�k a feldarabolt z�lds�geket, meglocsoljuk ol�vaolajjal �s a kifacsart citrom lev�vel, majd �zes�tj�k s�val, oreg�n�val, �s a tetej�re sz�rjuk a feldarabolt feta sajtot.
Joghurtos, fokhagym�s uborkasal�ta - tzatziki Hozz�val�k: 1 kg uborka, 4 gerezd fokhagyma, 1 csokor snidling, friss bazsalikom �s t�rkony, 4 dl joghurt, s�, kev�s borecet vagy citroml� Elk�sz�t�s: Az ubork�t megh�mozzuk, legyaluljuk, bes�zzuk �s �llni hagyjuk egy �r�t, majd leszûrj�k. Finomra v�gjuk a z�ldfûszereket, lereszelj�k a fokhagym�t, belekeverj�k a joghurtba, �s ha nem el�g savany�, borecettel vagy citroml�vel �zes�tj�k. Belekeverj�k a leszûrt ubork�t, �s lehûtve t�laljuk. Tipp: A n�lunk kaphat� joghurt k�zel sem olyan sûrûs�gû, mint a g�r�g. Ha a sal�t�t t�l h�gnak tal�ljuk, b�rmilyen �zes�t�s n�lk�li tejsz�nes kr�msajttal sûr�thetj�k.
G�r�g halikram�rt�s - taramosalata Hozz�val�k: 20 dkg halikra, 2 k�zepes nagys�g� burgonya, 1 dl ol�vaolaj, citroml� Elk�sz�t�s: A fõtt, t�rt burgony�t, a reszelt hagym�t, a halikr�t �s az ol�vaolajat mixerrel elkeverj�k, �zl�s szerint citroml�vel �zes�tj�k. Elõ�telk�nt pir�t�ssal �s s�s keksszel k�n�ljuk.
Padlizs�np�st�tom - melitzanosalata Hozz�val�k: 2 nagy padlizs�n, 4 gerezd h�mozott fokhagyma, 1/2 dl ol�vaolaj, 1 citrom leve, 1/2 te�skan�l cukor, s�, bors, ol�vabogy�, petrezselyem Elk�sz�t�s: 190 C fokos s�tõben a megmosott, sz�razra t�r�lt, vill�val besz�rk�lt padlizs�nokat egy alaposan kikent s�tõlapon kb. egy �r�n �t s�tj�k. Miut�n bõr�k megfonnyadt, �s h�suk megpuhult, kivessz�k õket a s�tõbõl, hagyjuk kihûlni, megh�mozzuk, f�lbev�gjuk �s kimagozzuk. A padlizs�nok h�s�t az olajjal, fokhagym�val, citroml�vel, cukorral, �zl�s szerint s�val �s borssal �sszeturmixoljuk. A kever�ket t�lba �ntj�k, a tetej�t megsz�rjuk felapr�tott ol�vabogy�val �s apr�ra v�gott petrezselyemmel.
Pita keny�r Hozz�val�k: 3 ek. sz�raz �lesztõ, 1 te�skan�l porcukor, 3 1/2 dl meleg v�z, 1 kg keny�rliszt, 2 te�skan�l s�, 6 ek. olvasztott vaj (kb. 12 keny�rhez sz�ks�ges mennyis�g) Elk�sz�t�s: Kb. 2 dl v�zben feloldjuk a cukrot �s az �lesztõt, lefedj�k �s meleg helyen 15 percig �llni hagyjuk. A s�t belekeverj�k a lisztbe, m�lyed�st form�zunk a k�zep�re �s belel�nt�k az �lesztõs kever�ket, a marad�k vizet �s az olvasztott vajat. Addig keverj�k, m�g ragad�s t�szt�t kapunk. Lisztezett deszk�ra tessz�k, �s annyi lisztet adunk hozz�, hogy sim�v� �s puha �llag�v� tudjuk gy�rni. Letakarjuk �s meleg helyen m�sf�l �r�t kelesztj�k. �jra �tgy�rjuk, �s megint 20 percig pihentetj�k. 12 egyenlõ r�szre osztjuk, �s nem t�l szorosan, kilisztezett s�tõlemezekre tessz�k, majd �jabb f�l �r�n �t pihentetj�k, kicsit ellap�tjuk, form�zzuk. A s�tõt elõmeleg�tj�k 240 C fokra, 3-5 percre a s�tõbe tessz�k a kenyereket (megdagadnak), majd a k�z�psõ s�tõr�csra helyezz�k õket, ahol tov�bbi 5 percig s�tj�k, m�g barnulni nem kezdenek. Melegen t�laljuk.
G�r�g alapt�szta - phyllo Hozz�val�k: 50 dkg liszt, 1 k�v�skan�l s�, 4 ek. ol�vaolaj, 2 toj�s, 1/2 poh�r v�z Elk�sz�t�s: A phyllo hajsz�lv�konyra ny�jtott t�szta, melyet �des �s s�s s�tem�nyek elk�sz�t�s�hez egyar�nt haszn�lnak. A lisztet deszk�ra halmozzuk, k�zep�be m�lyed�st v�junk �s bele�tj�k a toj�sokat, bele�ntj�k a vizet, az ol�vaolajat, �s t�szt�v� gy�rjuk. F�l �r�t pihentetj�k, kisebb adagokra osztjuk, �s hajsz�lv�kony lapokra ny�jtjuk. Tipp: A phyllo t�szta r�teslappal helyettes�hetõ.
Sajtos r�tes - tyropita Hozz�val�k: 45 dkg feta sajt, 45 dkg phyllo t�szta, 10 dkg kefalograviera sajt (parmez�nnal helyettes�thetõ), 1 1/2 dl tej, 4 toj�s, kapor vagy menta, bors Elk�sz�t�s: T�rj�k �ssze a feta sajtot egy vill�val, adjuk hozz� a reszelt kefalogravi�r�t, a tejet, az apr�ra v�gott kaprot vagy ment�t, a felvert toj�sokat �s a borsot, �s alaposan dolgozzuk �ssze a t�ltel�ket. Egy nagy m�retû tepsit b�lelj�k ki a k�l�n-k�l�n ol�vaolajjal megkent lapok fel�vel, �s �nts�k r� a kever�ket. Fedj�k be a marad�k t�sztalapokkal �s az als� lapok sz�l�t bevizezve hajtsuk r� a tetej�re, hogy a t�szta k�rbevegye a t�ltel�ket. Kenj�k meg a tetej�t ol�vaolajjal, �s s�ss�k egy �r�n kereszt�l. Elõ�telk�nt t�laljuk.
Spen�tr�tes - spanakopita Hozz�val�k: 1 kg spen�t, 1/2 dl ol�vaolaj, 1 csokor finomra v�gott �jhagyma, 12 dkg morzsolt zs�ros sajt, 10 dkg gomolyat�r�, 3 ek. reszelt kefalotiri vagy parmez�n sajt, 2 ek. v�gott petrezselyem, 1 te�skan�l v�gott kapor, 4 toj�s, 25 dkg phyllo vagy r�test�szta, ol�vaolaj, s�, bors, szerecsendi� Elk�sz�t�s: A megmosott, megsz�r�tott spen�tot apr�ra t�pkedj�k �s gõz f�l�tt, lefedve kb. 10 percig p�roljuk, majd lecs�p�gtetj�k �s hûlni hagyjuk. Az ol�vaolajban megp�roljuk az �jhagym�t, hozz�adjuk a spen�thoz a sajtokkal, z�lfûszerekkel �s felvert toj�sokkal egy�tt, majd �zl�s szerint fûszerezz�k s�val, borssal, szerecsendi�val. Egy k�zepes m�retû kikent tepsit b�lelj�nk ki 5, k�l�n-k�l�n ol�vaolajjal megkent t�sztalappal, �s �nts�k r� a spen�tos t�ltel�ket. Fedj�k be a marad�k t�sztalappal �s az als� lapok sz�l�t bevizezve hajtsuk r� a tetej�re, hogy a t�szta k�rbevegye a t�ltel�ket. Kenj�k meg a tetej�t ol�vaolajjal, �s s�ss�k 45 percen kereszt�l. Elõ�telk�nt t�laljuk.
T�lt�tt szõlõlev�l - dolmadakia Hozz�val�k: 50 dkg hagyma, 10 dkg rizs, 10 dkg mazsola, 2 dl olaj, 5 dkg p�niamag (fenyõmag), s�, bors, citrom, szõlõlev�l Elk�sz�t�s: A hagym�t 1 dl ol�vaolajban megp�roljuk, hozz�adjuk a megmosott rizst, �nt�nk r� egy poh�r vizet, beletessz�k a mazsol�t, a durv�ra v�gott p�ni�t, a fûszereket, �s 5 percig fõzz�k. Blans�rozzuk a szõlõleveleket (3 percre forr�sban levõ v�zbe tessz�k). Minden szõlõlev�lre egy k�v�skan�lnyi t�ltel�ket tesz�nk, �s �sszecsavarjuk. Alacsony peremû l�bosba egym�s mell� tessz�k a megt�lt�tt szõlõleveleket, meglocsoljuk a citrom lev�vel, r��ntj�k a marad�k ol�vaolajat �s egy poh�r vizet. Egy t�ny�rt tesz�nk a tetej�re nehez�knek, hogy a szõlõlevelek ne ny�ljanak sz�t, �s kis l�ngon egy �r�t fõzz�k. Az ed�nyben hagyjuk kihûlni, �s hidegen, joghurttal k�n�ljuk.
T�lt�tt paradicsom - gemista Hozz�val�k: 6 k�zepes paradicsom, 6 k�zepes paprika, 15 dkg rizs, 2 fej hagyma, 2 dl ol�vaolaj, petrezselyem, zsemlemorzsa, 3 dl paradicsoml�, s�, bors Elk�sz�t�s: V�gjuk le a paprik�k �s a paradicsomok tetej�t, v�gjuk ki a belsej�t, amit t�rj�nk �ssze �s keverj�k hozz� a fõtt rizst, az apr�ra v�gott hagym�t �s petrezselymet, s�zzuk, borsozzuk �zl�s szerint �s keverj�k hozz� az ol�vaolaj fel�t. T�lts�k meg a paradicsomokat �s paprik�kat az �sszekevert t�ltel�kkel, fedj�k le a lev�gott tetõkkel �s tegy�k egy tepsibe vagy serpenyõbe. �nts�k r� a paradicsomlevet, sz�rjuk meg zsemlemorzs�val, �nts�k le a marad�k ol�vaolajjal �s s�ss�k k�zepes l�ngon 1 1/2 �r�n �t.
Rakott padlizs�n - mussaka Hozz�val�k: 4 padlizs�n, s�, ol�vaolaj a s�t�shez, 10 dkg barnarizs, 40 dkg paradicsom, 1 fej v�r�shagyma, 3 ek. apr�tott petrezselyem, 1/2 dl ol�vaolaj, 3 gerezd fokhagyma, bors, 2 ek. napraforg�mag, 5 dkg ribizli, 10 dkg feta sajt A sz�szhoz: 10 dkg finomliszt, 5 dkg vaj, 4 dl tej, 5 toj�s + 1 s�rg�ja, 30 dkg kefalotiri vagy feta sajt, s�, bors Elk�sz�t�s: A padlizs�nokat hossz�ban v�kony cs�kokra v�gjuk, bes�zzuk, �llni hagyjuk f�l �r�n �t, majd lecs�p�gtetj�k. Egy serpenyõben 10-15 percig pir�tjuk olajban a padlizs�ncs�kokat, majd kiszedj�k �s pap�rt�r�lk�zõvel leitatjuk. A rizst megmossuk �s megfõzz�k, leszûrj�k, �s �sszekeverj�k a h�mozott, feldarabolt paradicsommal, finomra v�gott hagym�val, petrezselyemmel, ol�vaolajjal, fokhagym�val, s�zzuk �s borsozzuk. Lass� tûz�n addig fõzz�k, m�g a leve elp�rolog (kb. 10 perc). Levessz�k a tûzrõl, belekeverj�k a napraforg�magot, ribizlit �s a sajtot, majd f�lretessz�k. A sz�sz elk�sz�t�s�hez a vajat megolvasztjuk, apr�nk�nt belekeverj�k a lisztet, hogy sima massz�t kapjunk. Fokozatosan hozz�adjuk a felmeleg�tett tejet, vigy�zva, hogy ne csom�sodjon be, �s lassan felforraljuk, m�g besûrûs�dik. Levessz�k a tûzrõl, beletessz�k a toj�sokat, a sajtot, s�zzuk, borsozzuk. A s�lt padlizs�n fel�t egy tepsi alj�ra ter�tj�k, egyenletesen elosztjuk rajta a rizses kever�ket, majd befedj�k a marad�k padlizs�nnal. Tetej�re �ntj�k a sûrû sajtsz�szt, majd s�tõben 35-40 percig s�tj�k.
H�sv�ti leves - magiritsa Hozz�val�k: 1 b�r�ny m�ja, t�deje �s sz�ve, 2 hagyma, 5 dkg vaj, 6 ek. rizs, 1 csokor kapor, 2 toj�ss�rg�ja, 1 citrom leve, s�, bors. Elk�sz�t�s: A m�jat, t�dõt �s a sz�vet j�l megmossuk, m�sf�l liter v�zben felfõzz�k, a habj�t leszedj�k, a vizet citrommal �s s�val �zes�tj�k, �s lefedve 30 percig fõzz�k. Ezut�n a belsõs�geket kivessz�k �s feldaraboljuk. A vajban megp�roljuk a karik�kra v�gott hagym�t, hozz�adjuk az �sszev�gott belsõs�get, a kaprot, fûszerezz�k borssal �s n�h�ny percig egy�tt p�roljuk. Felengedj�k a l�vel, hozz�adjuk a rizst �s addig fõzz�k, m�g meg nem puhul. K�zben elk�sz�tj�k a citromos m�rt�st: a toj�sok s�rg�j�t kikeverj�k a citrom lev�vel, �s r��ntj�k a forr� levest. (Ezt a m�rt�st szinte minden levesbe belekeverik t�lal�s elõtt.)
Csirke szuvlaki - kotopoulo souvlaki Hozz�val�k: 1 1/2 kg kicsontozott, lebõr�z�tt csirkemell, 1/2 dl citroml�, 1/3 dl ol�vaolaj, 2 ek. oreg�n�, s�, 8-12 kis ny�rs Elk�sz�t�s: V�gjuk fel a csirkemellet hossz�, 3 cm sz�les cs�kokra �s sz�rjuk fel a ny�rsra. Egy lapos serpenyõben (melybe belef�rnek a ny�rsak), keverj�k �ssze az ol�vaolajat, a citromlevet �s az apr�ra v�gott friss oreg�n�t, majd �nts�k r� a kever�ket a felsz�rt csirkemell-cs�kokra. S�zzuk �zl�s szerint �s legal�bb k�t �r�ra tegy�k hûtõbe, hogy a fûszerek arom�ja �tj�rja a h�st. Forr� grillen vagy �nt�ttvas-s�tõlapon s�ss�k meg, folyamatosan forgatva �s p�cl�vel locsolgatva. K�r�lbel�l 10 perc alatt elk�sz�l, a ny�rssal egy�tt t�laljuk, forr�n. Tipp: A csirk�t kis darabokra v�gva h�zzuk ny�rsra, majd s�t�s ut�n h�zzuk le r�la �s pit�ba t�ltve t�laljuk kock�ra v�gott paradicsommal, ubork�val �s hagym�val. Tipp: B�rmilyen m�s h�sb�l elk�sz�thetõ.
S�lt tintahal - kalamari Hozz�val�k: 1 kg apr� tintahal, kev�s liszt, ol�vaolaj a s�t�shez, s�, citrom Elk�sz�t�s: Mossuk meg a tintahalat, sz�r�tsuk meg �s forgassuk lisztbe. Forr� olajban s�ss�k pirosra �s ropog�sra. Cs�p�gtess�k le, s�zzuk meg �zl�s szerint �s citromkarik�kkal t�laljuk elõ�telk�nt.
Korfui p�rolt borj�szelet - sofrito Hozz�val�k: 1 kg borj�b�lsz�n vagy lapocka felszeletelve, ol�vaolaj a s�t�shez, 5 fokhagymagerezd, 1 citrom leve, 1 csokor petrezselyem, liszt, 2 dl v�z Elk�sz�t�s: A bes�zott h�sszeleteket lisztbe forgatjuk �s forr� olajban megs�tj�k. Hozz�adjuk a fokhagym�t, a felapr�tott petrezselymet, a citrom lev�t �s a vizet. Fedõ alatt kis l�ngon p�roljuk, m�g a h�s megpuhul, a l� pedig besûrûs�dik. Burgonyap�r�vel t�laljuk.
Hagym�s, paradicsomos h�sszelet - stifado Hozz�val�k: 1 kg borj�lapocka, 1 hagyma, 1 1/2 dl sz�raz v�r�sbor, 1 1/2 dl ol�vaolaj, 4 �rett paradicsom, 1 ek. paradicsomp�r�, 1 bab�rlev�l, s�, 1 kg gy�ngyhagyma Elk�sz�t�s: Pir�tsuk meg a borj�lapock�t az ol�vaolajban, adjuk hozz� a hagym�t, �s mikor �vegesre pirult, �nts�k fel a v�r�sborral. Adjuk hozz� a h�mozott, apr�ra v�gott paradicsomot, egy kev�s v�zben feloldott paradicsomp�r�t, a fûszereket �s 1/2 dl forr� vizet. Fedj�k le �s lass� tûz�n p�roljuk 1 1/2 �r�n kereszt�l. Adjuk hozz� a gy�ngyhagym�t (a nagyobbakat v�gjuk f�lbe), �s fõzz�k m�g egy �r�t. Tipp: �zes�thetj�k m�g fokhagym�val �s rozmaringgal.
P�rk�lt g�r�g�sen - taskebap Hozz�val�k: 1 kg h�s, 1 fej hagyma, 1 l paradicsomsz�sz, 2 te�skan�l cukor, ol�vaolaj, s�, bors, oreg�n� Elk�sz�t�s: V�gjuk apr�ra a hagym�t �s pir�tsuk �vegesre az olajon egy l�bosban. Adjuk hozz� a kock�ra v�gott h�st, �s pir�tsuk meg minden oldal�n. S�zzuk, borsozzuk, tegy�k bele a cukrot, a paradicsomsz�szt �s ugyanannyi vizet. Fõzz�k addig, m�g a h�s megpuhul (legal�bb 1 �ra). Rizzsel vagy s�ltburgony�val k�n�ljuk.
Birkap�rk�lt agyaged�nyben - giouvetsi Hozz�val�k: 1 kg birka/b�r�nyh�s, 3 fej hagyma, 1 l paradicsomsz�sz, kev�s ol�vaolaj, 1 kg rizsszem-t�szta, s�, bors, oreg�n� Elk�sz�t�s: �nts�nk olajat egy agyaged�nybe vagy �nt�ttvas-l�bosba, �s forr�s�tsuk fel a s�tõben. Tegy�k bele a hagym�t �s pir�tsuk �vegesre. Adjuk hozz� a s�zott, borsozott h�st, pir�tsuk meg minden oldal�n. Mikor levet ereszt �s fõni kezd, adjuk hozz� a paradicsomsz�szt �s ugyanannyi vizet. Fõzz�k k�r�lbel�l 1 �r�n �t, m�g a h�s megpuhul �s a v�z nagy r�sze elp�rolog (ha sz�ks�ges, p�toljuk.) Tegy�k bele a rizsszem-t�szt�t, mikor a megfõtt (kb. 10 perc), forr�n t�laljuk, oreg�n�val meghintve.
G�r�g fas�rt - keftedes Hozz�val�k: 1/2 kg dar�lt marhah�s, 1 fej hagyma, 1 toj�s, ol�vaolaj a s�t�shez, mentalev�l, kev�s liszt, s�, bors, oreg�n� Ek�sz�t�s: Keverj�k �ssze a dar�lt h�st az apr�ra v�gott hagym�val �s a toj�ssal. Fûszerezz�k oreg�n�val, apr�ra v�gott mentalev�llel, s�val �s borssal, �zl�s szerint. Form�zzunk a massz�b�l gomb�cokat, forgassuk lisztbe �s forr� olajban mindk�t oldal�n s�ss�k meg. Forr�n t�laljuk.
Marhah�s makar�nival - pastitsio Hozz�val�k: 25 dkg makar�ni, 2 fej v�r�shagyma, 25 dkg marhafartõ, 2 toj�s, 10 dkg reszelt sajt, 3 dl tej, s�, bors, 5 ek. ol�vaolaj, 1 k�v�skan�l finomra v�gott petrezselyem, 2 k�v�skan�l liszt, 2 k�v�skan�l zsemlemorzsa Elk�sz�t�s: S�s v�zben megfõzz�k a t�szt�t. Kev�s olajban megpir�tjuk a hagym�t, beletessz�k a dar�lt h�st, s�zzuk, borsozzuk, hozz�adjuk a petrezselymet, k�szre fõzz�k. A lisztbõl �s 2 ek. olajb�l vil�gos r�nt�st k�sz�t�nk, 2 dl tejjel fel�ntj�k �s addig fõzz�k, m�g besûrûs�dik. A tûzrõl lev�ve belekeverj�k a reszelt sajt fel�t, csipetnyi s�t, 1 toj�ss�rg�j�t �s f�lretessz�k az elk�sz�lt m�rt�st. �sszekeverj�k a h�st a makar�nival. �sszekever�nk 1 dl tejet 1 toj�ssal �s 1 toj�sfeh�rje felvert habj�val, valamint a marad�k reszelt sajttal. Ezt szint�n a makar�nis h�shoz keverj�k, �s az eg�szet tûz�ll� t�lba tessz�k. A tetej�t megsz�rjuk zsemlemorzs�val, �s r��ntj�k a kor�bban elk�sz�tett sajtos m�rt�st. Elõmeleg�tett s�tõbe tessz�k, �s 40 percig s�tj�k. Kock�kra v�gva t�laljuk.
H�sgomb�cok paradicsomsz�szban - soutzoukakia Hozz�val�k: 70 dkg dar�lt b�r�nyh�s, 2 szelet keny�r, 1/2 dl tej, 1 ek. ol�vaolaj, 1 fej v�r�shagyma, 1 paradicsom, 8 dkg rizs, 1 ek. apr�ra v�gott mentalev�l, 2 ek. apr�ra v�gott petrezselyem, csipetnyi õr�lt fah�j, 1 toj�s, 1/2 dl v�r�sbor, s�, bors, 7 dl v�z, 4 ek. paradicsomp�r�, 2 gerezd fokhagyma Elk�sz�t�s: A tejbe �ztatott, majd enyh�n kinyomkodott keny�rszeleteket j�l �sszedolgozzuk a dar�lt h�ssal. Megpir�tjuk a hagym�t az olajon, a megh�mozott, kimagozott �s feldarabolt paradicsommal egy�tt. Hozz�adjuk a h�shoz, a rizzsel, ment�val, fah�jjal, petrezselyemmel, a felvert toj�ssal, s�val, borssal egy�tt, �s alaposan �sszekeverj�k. A vizet egy nagy l�bosba tessz�k, beletessz�k a paradicsomp�r�t, hozz�adjuk a sz�tnyomott fokhagym�t, felforraljuk �s 5 percig fõzz�k. A massz�b�l vizes k�zzel kis goly�kat form�lunk �s a paradocsomsz�szba tessz�k. Lefedj�k a l�bost, �s addig fõzz�k, m�g a rizs megpuhul �s a sz�sz besûrûs�dik. Apr�ra v�gott petrezselyemmel d�sz�tj�k.
Grillezett hal - oras Hozz�val�k: 2 nagy d�v�rkeszeg vagy m�s eg�sz hal, friss kakukkfû �s oreg�n�, ol�vaolaj, citroml�, s�, bors, citromszeletek, szõlõlev�l Elk�sz�t�s: Elõmeleg�tj�k a grillt. A kibelezett, megmosott halak belsej�t bes�zzuk, borsozzuk, citroml�vel meglocsoljuk �s beletessz�k a z�ldfûszereket. A halakat k�v�lrõl beirdaljuk, r�tessz�k a grillr�csra, meglocsoljuk ol�vaolajjal �s citroml�vel, majd mindk�t oldalukon aranybarn�ra s�tj�k. Blans�rozott szõlõlevelekkel kib�lel�nk egy t�lal�ed�nyt, r�tessz�k a k�sz halakat, �s citromkarik�kkal d�sz�tve t�laljuk.
Fah�jas- mandul�s s�tem�ny - baklava Hozz�val�k: m�sf�l adag phyllo, 50 dkg mandula, 5 dkg zsemlemorzsa, 2 ek. cukor, 20 dkg vaj, k�shegynyi õr�lt fah�j �s szegfûszeg Szirup: 45 dkg cukor, 4 dl v�z, 1 citrom leve Elk�sz�t�s: Hat, olvasztott vajjal k�l�n-k�l�n megkent phyllolapot tesz�nk egym�sra. A dar�lt mandul�t �sszekeverj�k a morzs�val, cukorral, fah�jjal �s szegfûszeggel �s fel�t a t�szt�ra sz�rjuk. R�tesz�nk k�t megkent lapot, a t�ltel�k m�sik fel�t, v�g�l hat megkent t�sztalappal lefedj�k. Meglocsoljuk f�l poh�r v�zzel �s kis l�ngon kb. egy �r�t s�tj�k. M�g melegen r��ntj�k a forr� szirupot, �s csak 3-4 �ra m�lva fogyasztjuk.
G�r�g f�nk - loukumades Hozz�val�k: 4 dkg vaj, 1 1/2 dl v�z, f�l te�skan�l s�, 2 ek. cukor, f�l te�skan�l narancsh�j, 12 dkg liszt, 3 toj�s, ol�vaolaj a s�t�shez Szirup: 20 dkg cukor, 3 dl v�z, 1 ek. citroml�, fah�j Elk�sz�t�s: Keverj�k �ssze a vajat, a vizet, s�t, cukrot, narancsh�jat �s forraljuk fel. Keverj�k sim�ra a liszttel, meleg�ts�k �lland�an keveregetve, m�g a t�szta el nem v�lik az ed�ny fal�t�l. Vegy�k le a tûzrõl �s hûts�k langyosra. Adjuk hozz� a toj�sokat �s keverj�k sim�ra. A kiszaggatot f�nkokat bõ olajban s�s�k meg, gyakran forgatva. Szedj�k itat�spap�rra, majd tegy�k t�lra. A sziruphoz forraljuk �ssze a cukrot a v�zzel �s a citroml�vel, kb. 10 percig. Az elk�sz�lt szirupot �nts�k a f�nkokra, hints�k meg fah�jjal �s melegen t�laljuk.
Gr�zes s�tem�ny - halva Hozz�val�k: 15 dkg vaj, 15 dkg dara, 2 ek. p�niamag (fenyõmag), 2 ek. mandula, 40 dkg cukor, fah�j, szegfûszeg Elk�sz�t�s: Egy m�ly l�bosban felolvasztjuk a vajat, hozz�adjuk a dar�t �s kis l�ngon addig kevergetj�k, m�g pirulni nem kezd. Hozz�adjuk a p�niamagot �s a h�mozott, durv�ra v�gott mandul�t, majd addig keverj�k, m�g megbarnul. Hozz�adjuk a cukrot, az eg�sz fah�jat, n�h�ny szem szegfûszeget, �nt�nk r� 4 dl vizet �s addig fõzz�k, m�g a dara felsz�vja a vizet. Levessz�k a tûzrõl, �s 15 percig letakarva pihentetj�k. Hideg v�zzel ki�bl�tett cs�sz�kbe, vagy kugl�fform�ba t�ltj�k, mandul�val d�sz�tj�k �s meghintj�k fah�jjal. M�snap kibor�tjuk a form�b�l.