Vad�sz�let kezd�dik

Nem is tudom, hol kezdjem a t�rt�netet, mely azt hivatott elmes�lni a kedves Olvas�nak, hogy mik�nt is v�lt bel�lem vad�sz. Igaz, jelen sorok �r�jak�nt is m�g csak kezd� vad�szk�nt tengetem fiatalos s�v�rg�ssal mindennapjaim. Az�rt �rtam „fiatalos”-t, mert gondolom ismer�s az id�sebb vad�szt�rsaknak, hogy a leend� pr�d�k k�z�tt igen el�kel� helyet foglal el egy bizonyos gy�ny�r�, kecses �s gyeng�d, de igen vesz�lyes vad, a N�. Esetleg t�bb is –kinek-kinek a saj�t �zl�se szerint. Nos az�rt az iskola �s a l�nyok ut�n t�rt�n�, igen f�raszt� futkos�s k�zben n�ha j� meg�llni, �s elb�v�lve szeml�lni, elmer�lni a Term�szet lass�, megnyugtat� �s m�gis er�t�l l�ktet� mindens�g�ben –eggy� v�lni azokkal az emberekkel, kiket a vad�szat trad�ci�ja �s a zs�km�nyszerz�s �r�me k�t �ssze.

Vissza is t�rn�k elbesz�l�sem kezdet�hez: hol is kezd�dik egy vad�sz „vad�sz�lete”? Kezdhetn�m �d�mt�l �s �v�t�l, meg a mindent uralni �s felfedezni akar� �s�kt�l, kikt�l a manaps�g kiveszni l�tsz� szenved�lyt kaptuk �r�k�l, hogy f�rads�got nem ismerve hajtsuk a k�v�nt vadat. De kezdhetn�m egy bizonyos illet�t�l is, kit�l akarva-akaratlanul elleshett�k a vad�szat cs�nj�t-b�nj�t, illetve aki t�mogat sz�vvel-l�lekkel, hogy az emberb�l igaz vad�sz v�lj�k.

Hossz� t�preng�s ut�n arra jutottam, az �n szenved�lyem magj�t apai nagyap�m k�pezi �s ez a mag szint�n az � vid�ki tany�j�n kezdett el cs�r�zni –noha a tanya m�r r�g�ta nem a mi tulajdonunk-, �s vad�sz�letem fiatal f�j�nak gy�kerei ide k�tnek. Pap�m a helyi vad�szt�rsas�gban tev�kenykedett k�l�nb�z� tiszts�gekben, majd a Sorsnak nevezett tr�famester j�volt�b�l bevont�k az enged�ly�t, szeretett fegyvereit�l pedig meg kellett v�lnia, onnant�l mint parasztgazda tengette �reg napjait. Gyermekk�nt nekem �gy t�nt, boldogan –de k�s�bb kider�lt, hogy ink�bb csak megb�k�lve a nagy �let r� jut� szeletk�j�vel. Igaz, akkor m�g nem tudtam mire v�lni a szem�ben megjelen� csillog�st, ha a tehenek itat�sa k�zben megpillantott egy f�c�nkakast, vagy egy nyulat, esetleg szark�t, majd a kez�ben l�v� bottal r�tartott a vadra. Mivel nagyany�mt�l elv�lt rendszeres l�togat�st ig�nyelt �s ezt �desap�m meg is adta a j� �regnek –mi pedig a b�ty�mmal rendszeresen vele tartottunk.  Az ilyen l�togat�sokkor �r�k hosszat tekeregt�nk a tanya sz�kebb-t�gabb k�rnyezet�ben �s �tjainkon felfedezt�k a k�l�nb�z� t�pus� erd�ket, mez�ket, legel�ket, turj�nokat, homokbuck�kat, boz�tosokat �s kubikg�dr�ket. Megtan�tott l�da-csapd�t �ll�tani, melynek f�k�nt a tanya k�r�l kapirg�l� ty�kok estek �ldozatul. Bunkert �p�tett�nk f�ldre-f�ra, melyek �gy ut�lag eg�sz helyes kis vadlesnek is beillettek volna. C�lba l�tt�nk cs�zlival �s l�gpusk�val, est�nk�nt pedig a tanya melletti farak�s alatt megtelepedett �s elszaporodott �regi ny�l-�llom�ny megad�ztat�s�t tervezgett�k. A f�ldek m�vel�se k�zben l�ttunk �zet, nyulat, f�c�nt, foglyot, szark�t, �lyvet, v�rcs�t �s igen… vaddiszn�nyomokat is, melyeknek gazd�i misztikus �l�l�nyeknek t�ntek egy h�t �ves gyermek szem�ben, �lmaiban.

�gy gondolom, hogy m�r itt eld�lt, tov�bbi �letutam. Sajnos nagypap�m hal�la �s a tany�t�l t�rt�n� megv�l�s ut�n szinte minden kapcsolatom megszakadt a vad�szattal, de term�szet-szeretetemet ki tudtam �lni: �desap�mmal kij�rtam horg�szni �s itt szint�n tal�lkozhattam a r�gi ismer�s�kkel, de �jabb �llatokat �s �lettereket is volt lehet�s�gem megismerni, megszeretni. Eleinte ap�mmal, majd a jogos�tv�ny megszerz�se ut�n m�r egyed�l is b�jtam a n�dasokat. St�get �p�tettem �s kedvencemm� v�lt az �szi csuk�z�s szavakkal le�rhatatlan hangulata �s ennek a vad �s szilaj �leter�s halnak a fog�sa. De a kocsi jelentette szabads�g �s az, hogy j�ap�m egyik bar�tja vad�sz volt, lehet�s�get adott, hogy �jra feleleven�tsem a kapcsolatomat a vad�szattal. �s akkor az els� kotor�koz�son felizzott a par�zs! Elkapott a vad�szat szenved�lye �s egyre t�bbsz�r mentem kotor�kozni, szalonk�zni, vadlest, etet�t, itat�t �p�teni, �sszel hajtani… Persze akkor m�g csak puska n�lk�l, k�s�r�k�nt, hajt�k�nt –�s mint j� nebul�, megel�gedtem a lehet�s�ggel, hogy kint vagyok, vad�szaton vagyok. De a sz�vem m�r eld�nt�tte, hogyan tov�bb. Ha t�rik, ha szakad, nekem egyszer vad�sznom kell! Horg�szt�r�im sor�n egyre t�bbsz�r fordult el�, hogy a feln�tt vad�szokt�l ellesett mozdulattal, k�zben tartott pecabottal k�vettem a f�lriadt vadkacsa, f�c�n r�pt�t, a nekiiramod� ny�l fut�s�t. De az a fr�nya pecabot csak nem akart els�lni a kezemben. Tudt�k ezt j�l a vadak �s mikor egyed�l voltam, n�ha p�r m�terr�l figyelhettem, amint lej�rnak inni a partra, vagy ahogy t�pl�lkoznak, esetleg fajt�rsakkal tal�lkozva mint viselkednek. Az �ves rohan�sban pedig kialakult a rend: tavasszal szalonk�t v�rva, ny�ron �jszakai horg�szattal, �sszel d�lut�ni csuk�z�ssal, t�len pedig hajt�sokon r�szt v�ve pihentem meg. Igen k�l�nb�zhettem a k�rnyezetemben l�v� fiatalokt�l, mert nem �rtett�k, hogy mi�rt fontosabb nekem egy-egy dolgozat vagy vizsga ut�n hajnalban kelni �s eg�sz nap az erd�t-mez�t-n�dast b�jni, mint hogy sz�rakozni menjek vel�k. De azt sem �rtett�k meg, hogy mik�nt viselem akkora nyugalommal a megpr�b�ltat�sokat, �s mi�rt nem fortyanok fel k�rnyezetem egy-egy nehezen elviselhet� megmozdul�s�ra. Nem �rtett�k, nem �rthett�k, mert nem tapasztalt�k azt a nyugalmat, mely az embert k�rbeveszi odakint, �s nem vezett�k m�g le soha a mindennapok fesz�lts�g�t a zs�km�nyszerz�s �r�m�ben.

A kereskedelmi szakk�zepet befejezve hatalmas fordul�t vett az �letem, ugyanis az �v�ri mez�gazdas�gi egyetemre vettek fel. Az els� egy-k�t �v fur�n telt el. Noha mindig is szerettem �llatokkal meg n�v�nyekkel foglalkozni, az az�rt soha meg sem fordult a fejemben, hogy gazd�sz legyek. Azt�n harmad�v folyam�n j�tt a felismer�s: �n szeretem ezt a szakm�t, �s nem fogom b�nni, ha egy �leten kereszt�l ezzel kell majd foglalkoznom! Azt a v�letlent, mely az �v�ri gazd�szok k�z� sodort, a mai napig �letem egyik legnagyobb szerencs�j�nek v�lem. Az egyetemen azt�n j�tt a nagy lehet�s�g, melyet nem szabadott kihagyni: egy �ves tanfolyamon, potom p�nz�rt, az egyetem kiv�l� tan�rainak k�zrem�k�d�s�vel megszerezhettem a vad�szathoz sz�ks�ges vizsg�kat, pap�rokat �s innent�l egyenes �t vezetett az enged�lyek kiv�lt�s�hoz, majd az els� pusk�m megv�s�rl�s�hoz.

Els� vad�szatom el�tt annyira izgatott voltam, hogy eg�sz este nem b�rtam aludni, reggel m�gis �gy pattantam ki az �gyb�l, mintha parazsat dugtak volna a takar�m al�! Magamra kapkodtam ruh�im, termosz, cs�sz�rszalonna, keny�r, er�s paprika, l�szerek, aggat�k a t�sk�ba �s h�sz perc m�lva boldogan s�t�ltam a t�bbi hasonl� hev�lettel f�t�tt gazd�sszal a koll�giumot az egyetemt�l elv�laszt� park s�t�ny�n a megbesz�lt tal�lkoz� helysz�n�re. Az a nap meghat�rozta eg�sz felfog�som a vad�szatr�l! 14 puska, 6 hajt� (mind gazd�szok) �s csak h�rom k�z�pkor� tan�r volt vel�nk, m�gis olyan rendezetten, szab�lyosan, de olyan j� kedvvel telt el a vad�szat, hogy olyat az�ta sem l�ttam. Sajnos. Mi fiatalok olyan lelkesed�ssel vad�sztunk, hogy szinte �rezni lehetett, ahogy vibr�l k�r�l�tt�nk a leveg�. Akkor �s ott megfogalmaz�dott bennem, hogy megpr�b�lom az ott l�tott szab�lyozotts�got, erk�lcs�ss�get �s trad�ci�t k�vetni h�tral�v� vad�sz-p�lyafut�som sor�n –�s ha elj�n az id�m, �s azt mondhatom majd akkor, hogy ezt eg�sz �letemben siker�lt v�ghezvinnem, nos, akkor nyugodt sz�vvel teszem majd le a megpihenni a pusk�m. Az is igaz, hogy aznap nem ejtettem el vadat, de hiszem –�s a horg�szat r�v�n megtanultam-, hogy nem mindig az a legjobb, ha minden r�gt�n els�re az �lembe pottyan, mert akkor k�nnyen moh�v� v�lik az ember. Akkor �s ott annak kellett �r�ln�m, hogy v�gre vad�szhatok, �gy a k�vetkez� vad�szat alkalm�val m�r nem azon fogok izgulni, hogy el�sz�r vagyok pusk�val vad�szaton, hanem t�nylegesen a vadra tudok koncentr�lni �s �rezhettem a t�rsas vad�szat �r�m�t.

�s novemberben v�gre elj�tt a k�vetkez� alkalom: az egyik k�zeli vad�szt�rsas�gn�l v�gzett t�rsadalmi munk��rt cser�be kaptam k�t f�c�nvad�szatot. Az els�re november k�zep�n ker�lt sor �s �desap�m egyik j� ismer�se mellett ballagva egy kukoric�st hajtottunk, mikor f�lr�ppent el�ttem egy rozsdabarna folt –hossz� fekete usz�ly�b�l �s hangos kakatol�s�b�l r�gt�n tudtam, hogy csak f�c�nkakas lehet! Felkaptam a pusk�t majd r�vid c�lz�s ut�n el� l�ttem. Hihetetlen �r�m fogott el, mikor az els� l�v�s ut�n r�gt�n megt�rt a r�pte �s sz�rnyaszegetten zuhant a kukoric�sba, t�lem 20-30 m�terre. Legsz�vesebben odarohantam volna, de mivel volt kutya a hajt�sban, csak felki�ltottam, hogy: „v�gre avathatnak”! Ki�rve a kukoric�b�l, ismer�s�m bar�ti k�zfog�s mellett �tny�jtotta a madarat �s gratul�lt. Jobban �r�ltem ennek a k�zfog�snak, mintha eg�sz nap dics�rt volna. Ebben a gesztusban benne volt minden –mert �szinte �s irigys�g n�lk�li volt. A fellegekben j�rtam �s el akartam �js�golni mindenkinek, de meg�reztem –ha k�rkedek vele, csak a magam �r�m�t lopom meg, m�g ha magamban tartom, az �nnep�lyess� teszi az �rz�st. Ez�rt a hozz�m k�zel �ll�kkal k�z�ltem a h�rt –�desap�mmal �s az egyik j�bar�tommal, akinek szint�n sz�nd�k�ban �ll be�llni a vad�szok sorai k�z�.

K�s�bb egy kan�lis mellett siker�lt m�g egy kakast l�n�m, melynek elejt�se az �r�m mellett most m�r b�szkes�ggel is elt�lt�tt, mivel d�l fel� m�g nem sokan b�szk�lkedhettek zs�km�nnyal.

V�g�l az utols� hajt�sban –mikor egy parlagon hagyott, igen gazos t�bl�t hajtottunk meg-, megt�rt�nt fogadalmam teljes�t�s�nek els� lehet�s�ge: az el�ttem f�lr�ppen� kakasra szomsz�dommal olyan egyszerre siker�lt l�v�st leadnunk, hogy sokan csak egy durran�st hallottak. Mivel a kakas el�m esett, �n vettem fel �s r�vid lelkiismereti fontolgat�s ut�n elindultam a szomsz�d vad�szt�rs fel�. Nekem m�r volt k�t madaram, neki pedig m�g nem siker�lt elejtenie semmit. Oda�rve gratul�ltam neki �s egy k�zfog�s k�s�ret�ben �tny�jtottam az addigra m�r teljesen elcsendesedett kakast, majd sz� n�lk�l vissza�lltam a helyemre. Vissza�rve �jra elindult a hajt�s, de m�r m�s ember haladt tov�bb a sz�momra kijel�lt �ton. Akkor m�r �reztem: Vad�sz lettem.