T�panyagd�s�t�s olajipari mell�kterm�kekkel A gy�ngy�si K�roly R�bert F�iskol�n k�zel 10 �ve foglalkoznak a haszon�llatok takarm�ny�nak energiad�s�t�s�val. Az olajgy�rt�s sor�n keletkez� mell�kterm�kekkel d�s�tva a t�pokat sert�sekn�l, baromfikn�l �s marh�kn�l nagyobb t�megn�veked�st, gyorsabb fejl�d�st, �s er�sebb csontozatot �rtek el. A k�s�rletek a biod�zelprogram beind�t�s�val �j lend�letet kaphatnak. Image A Vadgazd�lkod�si �s �llatteny�szt�stani Tansz�k kutat�s�nak a c�lja nem csup�n a t�panyagok energiad�s�t�sa volt, emellett olyan technol�gi�t akartak kidolgozni, amely t�bb szempontb�l is hasznos. �gy ir�nyult a szakemberek figyelme a napraforg�olaj k�sz�t�se sor�n felhalmoz�d� mell�kterm�kekre. Az �llatteny�szt�k ezek k�z�l m�r egy ideje haszn�lj�k takarm�nykieg�sz�t�sre az extrud�lt dar�t. Ennek energiad�s�t�s�t eddig a gazdas�gok zs�rporral oldott�k meg, ez azonban meglehet�sen dr�ga. �gy a kutat�k olcs�bb alapanyagokat kezdtek keresni. Az extrud�lt dara mellett az olaj k�sz�t�se sor�n mell�kterm�kk�nt nehezen komposzt�lhat� winteriszap, olajos der�t�f�ld, flott�liszap �s k�l�nb�z� ny�lk�k j�nnek l�tre. Ezek olajtartalma el�rheti ak�r az 50 sz�zal�kot, tov�bb� jelent�s mennyis�gben fellelhet�k benn�k k�l�nb�z� �sv�nyi anyagok is. A szakemberek – a laborat�riumi �s a mikrok�s�rletek elv�gz�se ut�n – t�bb ezer baromfin, t�bb sz�z sert�sen �s szarvasmarh�n tesztelt�k le a nagy t�p�rt�k� kieg�sz�t� anyagokat. A k�s�rletek sor�n a h�z�k 25-30 kilogrammos korukban kaptak el�sz�r a 2, valamint 4 sz�zal�k olajtartalm� takarm�nyokb�l. V�geredm�nyben a k�s�rletbe bevont �llatok – ugyanannyi takarm�ny felhaszn�l�sa mellett – 5-10 sz�zal�kkal nagyobb t�meggyarapod�st �rtek el, mint a hagyom�nyos t�pon tartott j�sz�gok. Emellett az �j adal�kanyagok hat�s�ra a teszt�llatok s�lygyarapod�sa a megszokottn�l gyorsabb �temben ment v�gbe. Az �llatok v�g�sra val� felk�sz�t�se teh�t olcs�bb lett. Kiemelked� eredm�nyeket siker�lt el�rni a pecsenyecsirk�k t�pl�l�sa ter�n. Ebben az esetben is felgyorsult �s megn�tt a s�lygyarapod�s, a kutat�knak azonban az is felt�nt, hogy a teszt�llatok k�z�tt �szrevehet�en cs�kkent az elhull�sok sz�ma, �s a hibridbaromfikn�l nagyon gyakori rendellens�gek (l�b- �s csontdeform�ci�k) is ritk�bban fordultak el�. Mindez azzal magyar�zhat�, hogy az energiad�s�t� adal�kok az olajtartalom mellett nagy ar�nyban tartalmaznak �sv�nyi anyagokat, k�zt�k kalciumot, ami a csontok meger�s�d�s�t szolg�lja. A tesztelt szarvasmarh�kon kisebb d�zisban kellett alkalmazni az adal�kot, mivel az olaj lelass�thatja a k�r�dz�st el�seg�t� bakt�riumok m�k�d�s�t. A kutat�knak enn�l a csoportn�l is siker�lt s�lygyarapod�st el�rni�k. Az energiad�s�t� az �llamt�l is z�ld utat kapott. Az �tolajgy�rt� c�gek az extrud�lt dar�ba keverik bele a mell�kterm�keket, �gy nagyobb t�p�rt�k�, �rt�kesebb a takarm�ny. A k�s�rletek ezzel nem �lltak le. Az �j c�l: a vadgazd�lkod�sban is bevezetni a t�panyag-kieg�sz�t�ket. A t�li id�szakban ugyanis a vadak szervezet�nek k�l�n�sen nagy sz�ks�ge van feh�rj�re �s �sv�nyi anyag ut�np�tl�s�ra. A szarvasok ilyenkor hullajtj�k agancsaikat, az �j tr�fea fejl�d�s�t pedig nagyban seg�ti a megfelel� kalcium- �s energia-ut�np�tl�s. A k�s�rleteket a baromfik toj��llom�ny�ra is ki szeretn�k terjeszteni, �s anyakoc�k is szerepeln�nek a k�vetkez� id�szak teszt�llatai k�z�tt. Ut�bbi jelent�s�ge az lehet, hogy a fiatal malacok m�r az anyatejjel kalciumban �s energi�ban d�s t�pl�l�kot sz�vhatnak magukba. Ezek a k�s�rletek m�r a f�iskola id�n kezd�d�, 1,5 milli�rd k�lts�gvet�s� biod�zelprogramj�ban szerepelnek. Ugyanis a term�szetes �zemanyag gy�rt�s�nak beind�t�s�val egy id�ben jelent�sen megn�vekszik a n�v�nyi olajok el��ll�t�sa sor�n k�pz�d� mell�kterm�kek mennyis�ge. Ezeket pedig hasznoss� kell tenni a min�l nagyobb hat�konys�g �s gazdas�goss�g �rdek�ben. Laczh�zi Zolt�n