Az erdei szalonka (Scolopax rusticola Linn.)

Az erdei szalonka n�lunk a Scolopax nemzets�g egyed�li k�pvisel�je. Jellemz�se: cs�re meglehet�sen er�s, hegye g�mb�ly�tett; l�ba r�vid �s vaskos, a sarokiz�letig tollas; apr� h�tuls� ujj�n r�vid karom van; meglehet�sen boltozatos sz�rnya tompa hegy�; farka 12 tollb�l �ll. Fej�nek eleje sz�rke; feje teteje �s h�tulja, valamint tark�ja n�gy barna �s sok rozsdas�rga har�nts�vval rajzolt. Egy�bk�nt fel�l rozsdasz�n�, rozsdasz�rke, rozsdas�rga, sz�rk�sbarna �s fekete foltokkal tark�zott. Torka feh�res, egy�b t�bbi als� r�szeit s�rg�ssz�rke �s barna hull�mvonalak d�sz�tik. Evez�i barna, farktollai fekete alapon rozsdasz�n� foltokkal mint�zottak. Igen nagy szem�nek sziv�rv�nyh�rty�ja barna; cs�re �s l�ba szarusz�rke. A vad�szok k�tf�le erdei szalonk�t k�l�nb�ztetnek meg: nagy, vagy bagolyfej�t �s a kis k�kl�b�t. Hoffmann J. vizsg�latai alapj�n azonban val�sz�n�, hogy tulajdonk�ppen csak egy faj van – az erdei szalonka.

Az erdei szalonka n�h�ny �szaki sziget kiv�tel�vel Eur�pa minden orsz�g�ban, �gyszint�n eg�sz �szak- �s K�z�p-�zsi�ban honos; Madeir�n, a Kan�ri- �s Az�r-szigeteken is el�fordul. �szaki t�j�kon ny�r idej�n minden nagyobb erd�s�gben megtal�ljuk. Enyhe teleken eg�sz �ven �t f�szkel�hely�n marad; az ilyeneket „t�li szalonk�k”-nak nevezz�k. A nagy t�bbs�g azonban minden �sszel �tra k�l �s �zsia d�lnyugati vid�kein, D�l-Eur�p�ban �s �szaknyugat-Afrik�ban telel �t. Visszavonul�sukat m�r febru�rban kezdik. �tlag m�rcius k�zep�t�l sz�m�thatunk a szalonka �tvonul�s�ra.

Biztos id�pontot nem jel�lhet�nk meg, mert a szalonka a vad�szt, aki �rkez�s�t a legpontosabban sz�montartja, minden �vben �j rejt�ly el� �ll�tja.

Vonul�si �tjuk is nagyon v�ltozik. Megt�rt�nhetik, hogy azon a helyen, ahol minden �letfelt�tel�t megtal�lja, az egyik �vben nagyon sok szalonka van, m�sik �vben t�n egyet is bajos l�tni, pedig a k�r�lm�nyeket tekintve, az ellenkez�j�t v�rn�nk. Ha szigor� t�l ut�n rendes id�ben bek�sz�nt a tavasz �s a leveg� enyhe marad, akkor a tavaszi vonul�s a legnagyobb rendben folyik le. Azt is meg�llap�tott�k, hogy a szalonka sok m�s mad�rral egy�tt nem szeret sz�llel vonulni; legsz�vesebben m�rs�kelt ellensz�llel rep�l. Igen s�t�t, vagy viharos �jszak�k akad�lyozz�k a vonul�s�t; akkor sem megy tov�bb, ha rossz id�re, pl. k�s�i havaz�sra van kil�t�s. Nagyobb, �sszef�gg� erd�s�gekben el�bb megtal�ljuk, mint a ligetekben; legnagyobb val�sz�n�s�g szerint az�rt, mert a nagyobb erd�k t�bb v�delmet nyujtanak, mint a kisebbek. K�s�bb a kisebb erd�ket is sz�vesen felkeresik. Erd�ben szeg�ny vid�ken sokszor a bokros kertekbe vagy �l�s�v�nybe is bev�g�dnak.

Az erdei szalonk�t l�tva, hajland�k voln�nk azt a legkev�sbb� okos madarak k�z� sorolni. Pedig ebben t�ved�nk; mert a szalonka �rz�kei �lesek �s nagyon finom, bonyolult �szt�nei vannak ahhoz, hogy rejtett �letet �ljen. Mikor lelapul, olyan mesterien �rti a rejtekhely megv�laszt�s�t, mintha tudat�ban volna annak, hogy milyen pomp�s v�delmet nyujt neki f�ld – vagy fak�regsz�n� tollazata. A sz�raz falev�l vagy tusk� k�z�tt, lehullott fak�regdarab vagy ki�ll� gy�k�r mellett nyugodtan megh�z�d� szalonk�t m�g a legtapasztaltabb vad�sz gyakorlott, �les szeme sem veszi �szre. Legfeljebb nagy szeme �rulja el. Ilyen helyzetben marad mindaddig, ameddig tan�csosnak tartja; nevezetesen, ha m�r el�bb �ld�zt�k, megv�rja a vad�szt n�h�ny l�p�snyire �s csak akkor rebben fel. Mindig a bokros ellenkez� oldal�n k�l, �gyhogy a bokrok �s f�k a vad�sz el�l eltakarj�k.

Az erdei szalonka ellens�gei a vad- �s h�zimacska, a nyest, h�ja, karvaly, a s�lymok, a szajk� �s a szarka. Ugyanezek puszt�tj�k toj�sait, fiait is. A vad�sz csak tavaszi �s �szi h�z�sa alkalm�val l�vi, a d�li n�pek azonban t�li sz�ll�s�n is puszt�tj�k, pedig a h�sa olyankor kem�ny �s r�g�s. Hangoztatt�k m�r azt is, hogy tavasszal egy�ltal�n ne l�jj�nk szalonk�t els�sorban az�rt, hogy elszaporodhasson, meg az�rt is, mert a konyh�ra tavasszal nem sokat �r. A szalonkales az igazi vad�sz legkedvesebb sz�rakoz�sai k�z� tartozik, hajt�sa szint�n kedves id�t�lt�s. Itt-ott m�g l�ppel, gyalogh�l�val, gyalogt�rrel, hurokkal �s m�s k�szs�gekkel is fogj�k ezt a keresett vadat. H�sa a t�li �s tavaszeleji id�szak kiv�tel�vel j��z�. Vele szokt�k s�tni f�lig megem�sztett t�pl�l�k�t �s galandf�rgeit tartalmaz� beleit is; az �gy elk�sz�tett szalonk�t els�rend� �nyencfalatnak tartj�k. Goeze k�t szalonk�ban 400 darab, �tlag 14 cm hossz� galandf�rget tal�lt. A r�gi r�mai vil�gfiak igen nagyra tartott�k a szalonkah�st �s azt mondt�k, hogy az igazi �nyenc nem eszi meg eg�szben a madarat, de a szalonka kiv�tel a szab�ly al�l.

Az erdei szalonka – erdei sneff, sneff – Magyarorsz�gon a k�zismert �s k�zkedvelt madarak k�z� tartozik, amely azonban szalonka l�t�re legritk�bb a s�k vid�ken s ink�bb a magasabb hegyvid�k lak�ja. N�lunk f�leg �tvonul�, amely tavasszal, febru�r v�g�n �s m�rcius els� fel�ben �rkezik, de a magas hegyvid�ken m�g �prilis els� fel�ben is akadnak vonul�k. �sszel szeptember v�g�n jelenik meg �jra �s tart a vonul�sa eg�szen novemberig. Egyes p�ld�nyok �t is telelnek s ilyenek majd minden esztend�ben akadnak.

Az erdei szalonka azonban n�lunk el�g gyakori f�szkel� mad�r is, val�sz�n�leg sokkal gyakoribb, mint �ltal�ban hinn�k. M�r az Alf�ld�n is f�szkel n�ha, �gy pl. a b�llyei uradalom t�rein s a Dun�nt�l alacsonyabb, k�ves erdeiben is t�bb �zben tal�ltak, – �gy Z�nk�n �s S�megen – de min�l magasabbra haladunk, ann�l gyakrabban tal�lkozunk f�szkel�kkel. Lintia szerint Krass�ban pl. f�szkel az 1400 m�teres Szemeniken, Ertl pedig 1200 m�ter magass�gban is f�szkekre tal�lt a lipt�megyei Maluzsin�n, azt �ll�tja, hogy m�g enn�l is magasabban f�szkel. Sehol se gyakori f�szkel� azonban, aminek az lehet a magyar�zata, hogy Magyarorsz�g az erdei szalonka f�szkel�si ter�let�nek d�li hat�rvonal�t alkotja.

Az erdei szalonka �rdekes vonul�si viszonyait a magyar kutat�snak siker�lt eddig legjobban f�lder�tenie. A Mad�rtani Int�zetben �vek sor�n �t a m. kir. erd�hat�s�gokt�l �s a vad�szk�z�ns�gt�l beszolg�ltatott �rkez�si adatok f�ldolgoz�sa alapj�n arra az eredm�nyre jutottam, hogy az erdei szalonka hozz�nk d�lnyugat, vagyis az Adria fel�l �rkezik �s �szakkeleti ir�nyban haladva lepi el az orsz�got. Ennek folyom�nyak�nt pl. Pozsonyban sokkal kor�bbi az erdei szalonka tavaszi �rkez�se, mint Orsov�n. Az els� hull�m a Dr�va medenc�t �nti el, a h�res dolnji miholjaci �s d�lsomogyi szalonk�z� helyeket, innen tov�bb halad a hull�m v�gig a Dun�nt�lon �t a Bakonyon, de m�r a pilis-budai-hegyvid�ken megtorpan, illet�leg k�r�lfolyja s csak a harmadikb�l, vagy az azt k�r�lfoly�b�l kapja az els� �rkez�ket. A tavaszi vonul�s az Adria-Ungv�r f�ir�nyt�l �szakra �s d�lre, ill. �szakkeletre �s d�lkeletre fokozatosan k�sik �s m�rcius v�ge fel� �rkeznek az utols�k Erd�ly magaslataira, �prilis elej�n a T�tr�ba. Az �szi vonul�st, sajnos, m�g nem ismerj�k ennyire, csak annyit mondhatunk, hogy nagyj�ban ford�tott ir�ny�.

Az �rkez�si adatokat �sszehasonl�tva a mindenkori id�j�r�si helyzettel, arra a meglep� eredm�nyre jutottam, hogy a kett� k�z�tt szoros �sszef�gg�s van. Az erdei szalonka az els� tavaszi alacsony �szaknyugati l�gnyom�s idej�n �rkezik meg. Ha az �gynevezett cyclon megjelenik Irorsz�g vagy Sk�cia-Anglia felett, akkor sz�lling�znak az els�k, hacsak egy-k�t napig is megmarad, akkor t�megesen indul meg a szalonkah�z�s, ha m�g tov�bb marad, mint p�ld�ul 1927-ben akkor alig 2 h�t alatt lezajlik az eg�sz szalonkah�z�s. A tavaszi id�j�r�si jelent�sek figyelembev�tel�vel a szalonkalesre k�sz�l� m�r el�re j�solhatja, hogy f�ldrajzi helyzete szerint mikor v�rhatja az els� hossz�cs�r�t �s mikor v�rhatja a f�h�z�st. Ha a vonul�s id�szak�ban ilyen id�j�r�si helyzet csak k�s�n mutatkozik, mint pl. 1929-ben, akkor a szalonkah�z�s is elk�sik s ha csak r�vid ideig tart, akkor a f�h�z�s is egy-kett�re v�gz�dik. Az �szi vonul�s lefoly�s�ra vonatkoz�lag ily vizsg�latok m�g nincsenek.

Az erdei szalonka n�lunk k�ros rovarok, csig�k, giliszt�k, stb. puszt�t�sai r�v�n hasznot hajt, azonban nem v�dett, hanem vad�szhat� mad�r, melynek tilalmi ideje �prilis 16-t�l aug.15-ig terjed. Eddig m�g el�g nagy sz�mban fordul el�, mert a n�lunk �tvonul�k �llom�nya a t�l�nk �szakkeletre fekv� f�szkel�ter�leteken, melyek az erdei szalonka �ltal�nosan k�vetett �szakkelet-d�lnyugati vonul�si ir�nya alapj�n k�r�lbel�l a Dvina- �s Pecsovra-torkolatok k�z�tti vid�ken ter�lnek el, m�g jelenleg nincs vesz�lyeztetve, de m�r mindenfel� nagyon k�s�rt a gondolat, hogy az erdei szalonka tavaszi vad�szat�t majd be kell sz�ntetni.

A „bagolyfej�” �s „k�kl�b�” erdei szalonk�k faji �n�ll�s�g�ra vonatkoz� vizsg�latuk mai �ll�sa szerint nincsen semmi alap arra, hogy ezeket ak�r k�l�n fajnak, vagy alfajnak min�s�thess�k. M�g jelenleg is �rv�nyben lev�nek vehetj�k Chernel meg�llap�t�s�t: „annyi bizonyos, hogy igazat kell adnunk azoknak, akik a „bagolyfej�” vagy k�s�bben �rkez� „barn�sl�b�” p�ld�nyokat nem azonos�tj�k a kis, sebesr�pt�, kor�n �rkez� „k�kesl�b�” p�ld�nyokkal. Vad�szaink csak abban hib�znak, hogy mindig k�l�nb�z� fajokr�l besz�lnek. Nem k�t faja van az erdei szalonk�knak, hanem csak fajt�ja. A „bagolyfej�ek” az egyik sz�ls�s�get, a „kis k�kl�b�ak” a m�sik sz�ls�s�get k�pviselik egyetlen faj keret�ben �s sz�mos �tmeneti alakkal vannak egym�ssal �sszekapcsolva. A kisebb, amely Scolopax rusticola sylvestris Brehm n�ven szerepelt, t�n ink�bb �szakon, a „bagolyfej�” a d�libb �vekben honos. Hartert m�r csak egy rozsd�s �s egy sz�rk�s v�lfajt ismer el s m�g azt is tagadja, hogy ezek a v�lfajok valamely meghat�rozott ter�letet jellemezn�nek. Az �r�kk� izgat� k�rd�s megold�sa csakis a szalonkafi�k�k min�l nagyobb m�ret� gy�r�z�se �ltal rem�lhet�, amikor a gy�r�sz�m alapj�n ismeretes a k�zreker�l� mad�r kora �s sz�rmaz�si helye, m�g a boncol�s alapj�n a nem�t lehet meg�llap�tani. Ezeknek az adatoknak az �sszevet�se alapj�n azt�n kit�nik majd, hogy mennyire helyt�ll� az egyik vagy m�sik f�ltev�s. Term�szetes dolog, hogy ezek a gy�r�z�sek a n�lunk f�szkel� erdei szalonk�k vonul�si viszonyait is jelent�kenyen megvil�g�tan�k, �gyhogy ezeket mindenkinek aj�nlhatjuk, akinek a ter�let�n f�szkel az erdei szalonka.