Mezei ny�l (Lepus europaeus) Jegyei: testhossza 48,5-67,5 cm, farokhossza 7-11 cm, magass�ga 11,515 cm, t�mege 2,5-6,5 kg. Feje karcs�bb, ny�jtottabb, mint az �regi ny�l�. K�lykei v�kony szõrzettel �s nyitott szemmel sz�letnek- az �regi ny�l fi�k�in�l sokkal fejlettebbek.

�lõhelye: szinte az eg�sz vil�gon elterjedt. Term�szetes elterjed�si ter�lete Afrika ny�lt szavann�it�l, sztyepjeitõl �s f�lsivatagjait�l eg�sz Eur�p�n kereszt�l, fel eg�sz az erdõhat�rig terjed, Nyugat- �s �szak-�zsia vegyes erdõitõl K�na k�z�psõ r�sz�ig, de megtal�lhat� Ausztr�li�ban, �j-Z�landon, Chil�ben �s �szakAmerika egyes ter�letein is. A szint�n nagyon hasonl� indiai ny�l (Lepus nigricollis) eg�sz�ti ki ezt az �ri�si t�rs�get, amely a betelep�t�sekkel m�g jelentõsen tov�bb is bõv�lt. N�mileg m�r Sv�dorsz�g �s Finnorsz�g d�li r�sz�n is, de fõk�nt Szib�ri�ban nagy ter�leten fedik �t egym�st a havasi ny�llal. Angli�ban is sok szigeten akart�k meghonos�tani a mezei nyulat-igaz, csek�ly sikerrel. �rorsz�gban szint�n csak egy kisebb, elszigetelt �llom�nya �l. Ez feltehetõen azzal f�gg �ssze, hogy a mezei ny�l �rz�keny a nedvess�gre, �s a havasi ny�ln�l sokkal ink�bb r� van utalva a v�dett b�v�helyekre. A legnagyobb sûrûs�get az alacsonyan fekvõ, f�lintenz�ven mûvelt, meszes �s agyagos talaj� �lõhelyeken �ri el. Magyarorsz�gon k�z�ns�ges, vad�szhat�.

Eletm�dja: jellegzetes menek�lõ �llat, amit a hossz� f�l, nagy szem, kifinomult szagl��rz�k �s hossz� l�bak is jeleznek. Vesz�ly k�zeledtekor meglapul egy g�d�rben, f�l�t h�traengedi. Alkonyatkor, mik�zben legel, feltûnõen lassan mozog, �s laposan a f�ldh�z simul. Mag�nosan �l. Csak a szaporod�si idõben l�that� p�ros�val vagy kisebb csoportokban. Rendszerint ragaszkodik megszokott ter�let�hez. Jel�l�ssel kimutatt�k azonban, hogy kisebb-nagyobb v�ndorutakat is megtesz. 1928-ban t�meges vonul�s�t figyelt�k meg Ukrajn�ban, amit nyilv�nval�an a szokatlanul nagy h�es�s v�ltott ki. A legt�bb �llat a v�ndorl�s sor�n elpusztult.

Szaporod�sa: a p�rz�si idõszak cs�cspontja, amit a vad�szok bagz�si idõnek h�vnak, �ltal�ban m�rcius-�prilisra esik. A nõst�ny �vente 2-3-szor ellik, az elsõ alomn�l 1-2-t, a m�sodikn�l azonban m�r 2-5 k�lyk�t, az egy�ves vagy az �reg p�ld�nyok ink�bb kevesebbet. Az ut�dok a szabadban sz�letnek, �s nem egy f�ld alatti �regben, mint az �regi ny�ln�l. Elt�rnek abban is, hogy m�r r�viddel sz�let�s�k ut�n l�tnak, �s el is tudnak futni. Rejtekhely�k�n lapulnak - m�g nincs szaguk-, �s v�rj�k anyjukat, hogy j�jj�n szoptatni. Bund�juk v�di õket a kihûl�stõl, b�r a nedvess�gre nagyon �rz�kenyek. De nemcsak e tekintetben k�l�nb�znek az �regi ny�lt�l, hanem udvarl�si szok�saikban is: a mezei nyulak tavasszal meghat�rozott helyeken gy�lekeznek. A h�mek itt fel-al� kergetik a nõst�nyeket. Ahol sok van belõl�k, 4-8 nyulat is l�thatunk, amint vad hajsz�ban sz�guldoznak egym�s ut�n, kereszt�l a sz�nt�f�ld�n. P�rz�sn�l a h�m rendszerint "elp�holja" a nõst�nyt. Az egym�st �ld�zõ nyulak se l�tnak, se hallanak, �s �gy tavasszal gyakran esnek a k�zleked�s �ldozat�ul.

T�pl�l�ka: vadon n�võ f�vek, cs�r�z� gabona, l�gy sz�r� n�v�nyek, t�len r�gyek. A sz�nt�f�ldi z�lds�gek nyilv�nval�an fontos szerepet j�tszanak a mezei ny�l t�pl�lkoz�s�ban, mert ahol az intenz�v mezõgazdas�g miatt ezek hi�nyoznak, ott a mezei ny�l �llom�nya is visszaesik. Mindamellett eredetileg a mezõgazdas�g "mûvelt sztyepjei" adtak �j �lõhelyet az addig puszt�kon �lõ mezei ny�lnak Eur�p�ban, ahol elõtte alig fordult elõ.

Ellens�gei: a r�ka, a g�r�ny, a nyest �s a h�ja, elsõsorban a beteg vagy a fiatal, tapasztalatlan �llatokat ejtik zs�km�nyul. A kifejlett nyulak olyan rendk�v�l gyorsan futnak, hogy cikcakkban v�gt�zva majdnem minden �ld�zõj�ket messze maguk m�g�tt tudj�k hagyni. Ekkor veszik haszn�t annak is, hogy teljes k�rben l�tnak, csak�gy, mint az �regi ny�l, hiszen ily m�don szemmel tudj�k tartani �ld�zõj�k mozg�s�t.

Egy�b: A mezei ny�l az egyik legfontosabb apr�vad. A ter�t�ket ez�rt m�r sok �ve gondosan sz�mon tartj�k: egyed�l N�metorsz�gban �vente kb. egymilli� mezei nyulat lõnek. Tov�bbi sz�zezer p�ld�ny esik a k�zleked�s �ldozat�ul. Felt�telezik, hogy a modern mezõgazdas�g a f�ldeket a nyulak sz�m�ra t�lnyom�r�szt kedvezõtlen �lõhelly� teszi. Sok mezei ny�l v�g�t jelenti, hogy a ny�r derek�n egyszer csak megkezdõdik az arat�s, �s �ri�si ter�leteken n�h�ny nap alatt t�pl�l�k n�lk�l maradnak. Betakar�t�s ut�n ugyanis gyakran azonnal felsz�ntj�k a f�ldeket. A nyulak bonyolult t�rsadalmi rendje ekkor teljesen �sszeomlik. Az �llatok k�nytelenek a megmaradt ter�leteken �sszezs�fol�dni. Ezek, sajnos, el�g gyakran kukoricaf�ldek, amelyek fedez�ket ny�jtanak, t�pl�l�kot azonban m�r nem. A marad�k, most m�r gyakrabban l�togatott t�bl�kon megnõ a fertõz�svesz�ly, �s ny�r v�g�n a fiatal �llatokon a j�rv�nyszerûen fell�põ b�lgyullad�s (kokcidi�zis) s�p�r v�gig. A n�h�nyt�l�lõ, b�r maga imm�niss� v�lik a betegs�gre, hordozza annak k�rokoz�j�t, ami �lland� vesz�lyt jelent az ut�dok sz�m�ra. �gy helyenk�nt megpr�b�lj�k gy�gyszert tartalmaz� csal�tkek kirak�s�val meg�vni a ny�l�llom�nyt a fertõz�stõl.
A nyulak k�l�n�sen nedves idõj�r�s eset�n hajlamosak a betegs�gre. Ez is arra utal, hogy a keleti, sz�raz, meleg sztyepekrõl �s sztyepszerû �lõhelyekrõl sz�rmaznak. K�z�p- �s Nyugat-Eur�pa megmûvelt t�jaira a mezei ny�l csak abban a korban tudott bev�ndorolni, amikor a nagy erdõirt�sok megnyitott�k sz�m�ra ezt az �j �lõhelyet. Elsõsorban a kisparaszti gazd�lkod�s k�n�lt a sok mezsgy�vel, a szûk parcell�kkal, a mezei term�nyek �lland� v�lt�s�val olyan kedvezõ �lõhelyet, hogy a mezei ny�l itt l�nyegesen sûrûbb �llom�nyt tudott kialak�tani, mint eredeti haz�j�ban. A megmûvelt ter�leteken eg�sz �vben tal�l mag�nak friss z�lds�get, m�g t�len is, amikor a f�ld egy r�sze fel van sz�ntva. A t�pl�l�kbõs�g azonban �nmag�ban nem k�pes megsz�ntetni az �lõsk�dõk �s betegs�gek okozta bajokat, ezek az idõj�r�st�l f�ggõen tov�bbra is vesz�lyt jelentenek.
B�r az �regi nyulak f�ld alatti �reg�kben eg�sz j�l �tv�szelik a hideg, esõs idõket, hiszen j�rataik sz�razak maradnak, m�gis nagyon �rz�kenynek bizonyultak a betegs�gekkel, k�l�n�sen a myxomat�zissal szemben, ami �rdekes m�don a mezei nyulat nem t�madja meg. �gy lehets�ges, hogy a mezei nyulak sz�m�nak visszaes�s�t az elm�lt �vekben erõsen befoly�solta az idõj�r�s, b�r a tart�san kedvezõ idõben is csak lassan szedi �ssze mag�t az �llom�ny, ami nem sok okot ad az optimizmusra. Tal�n az �lõhelyek szennyezetts�ge idõk�zben m�r olyan m�rt�ket �rt el, hogy m�g az ig�nytelen, kev�sb� �rz�kenynek sz�m�t� fajok is tart�san k�rosodtak. �gy elõfordulhat, hogy a ny�l k�rnyezet�nk minõs�g�nek fontos indik�tora lesz. Az egyre kisebb ter�t�kek sokkal t�bbet jelentenek, mint csup�n azt, hogy kevesebb lesz a vadh�s.