3. S�rt�s �regi nyulak (Caprolagus Blyth)

TARTALOM

5. Amerikai �regi nyulak (Sylvilagus Gray)

4. �reginyulak (Oryctolagus Lillj.)

Az �reginy�l (Oryctolagus cuniculus L.)

Az �regi- vagy tengeriny�l eg�sz k�ls� megjelen�s�ben, de f�k�p sz�n�ben a mezei ny�lhoz nagyon hasonl�; a mezei ny�lt�l kisebb termete z�m�kebb testalkata, r�videbb f�lei �s r�videbb h�ts� v�gtagjai r�v�n k�l�nb�zik. Az �llat teljes hossza 40 cm, melyb�l 5.3 cm esik a fark�ra; az �reg h�m s�lya 2–3 kg. F�le a fejn�l r�videbb, el�relap�tva nem �s az orr cs�cs�ig. F�lehegye nem feketefoltos, mint a mezei ny�l�, hanem csak a sz�le fekete. Farka fel�l fekete, alul feh�r; a test t�bbi r�sz�t sz�rke bunda f�di, mely fel�l s�rg�sbarn�ba, el�l v�r�ses-s�rg�ba, a t�rzs k�t oldal�n s a combokon vil�gos rozsdasz�nben j�tszik, a hason, torkon �s a combok bels� fel�n pedig feh�rbe megy �t. A nyak eleje sz�rk�s rozsdas�rga, fels� r�sze, valamint a tark�ja egysz�n�en rozsdav�r�s.

Sch�ff szerint a sz�nelt�r�sek sokkal gyakoribbak, mint a mezei ny�ln�l; ar�nylag leggyakoribbak k�z�tt�k a fekete p�ld�nyok; a Nemzeti M�zeum Wartha Vince m�egyetemi tan�rt�l annak idej�n t�bb teljesen fekete p�ld�nyt kapott �ll� (Pest megye) k�rny�k�r�l. Ha Sch�ff adatait �tn�zz�k, r�gt�n l�tjuk, hogy az �reginy�l sz�ne �ppoly v�ltozatos lehet – b�r ezek a sz�nv�ltozatok nem gyakoriak –, mint a h�ziny�l�; felt�n�, hogy a feh�r �s a feh�rfoltos sz�n hi�nyzik, amely pedig a h�ziny�l szinezet�ben oly fontos szerepet j�tszik.

A k�ls� alakt�l �s nagys�gt�l eltekintve, az �regi- �s mezei ny�l k�z�tt, k�l�n�sen a csontv�z fel�p�t�s�nek mik�ntj�ben, igen nagy k�l�nbs�gek vannak. A kopony�n, a csontos sz�jpadl�s m�g�tt fekv� r�s, a sz�rnycsonti h�zag, a mezei ny�lon igen sz�les, sz�lesebb, mint a z�pfogsor f�l hossza; az �reginy�lon igen keskeny, a sz�rnycsonti h�zag sz�less�ge alig �ti meg a z�pfogsor hossz�nak egyharmad�t. Az �reginy�l kopony�j�t jellemzi a falk�zti csont (os interparietale) jelenl�te, a mezei ny�l kopony�j�n ez a csont teljesen hi�nyzik, illet�leg m�r nagyon kor�n �sszeforr a nyakszirtcsonttal. a j�romcsont h�trafel� szabadon �ll� nyujtv�nya az �reginy�lon sokkal er�sebben fejlett, mint a mezei ny�lon. Az �s��letm�dot folytat� �reginy�l mells�-v�gtagjai j�val er�sebbek a mezei ny�l�n�l; nevezetesen az �reginy�l sing- �s ors�csontja majdnem egyform�n fejlett �s el�lr�l n�zve egym�s mellett elhelyezettek, m�g a mezei ny�l singcsontja sokkal keskenyebb �s gyeng�bb az ors�csontn�l, �s el�lr�l n�zve egym�s m�g�tt elhelyezettek; vagyis az �reginy�l l�ba az �s�-, a mezei ny�l� a fut�-�letm�dhoz alkalmazkodott.

A k�tf�le ny�l izomrostjainak a sz�ne is k�l�nb�z�, mert m�g a mezei ny�l h�sa s�t�tv�r�s, addig az �reginy�l� majdnem feh�rsz�n�; a s�t�tv�r�s izomrost a kitart� mozg�s jele, a feh�r izom pedig, b�r pillanatnyilag er�s teljes�tm�nyre is k�pes, gyors f�rad�sra hajlamos. Az �letm�d �s az izomzat jelzett tulajdons�gai k�z�tt az �sszef�gg�s nyilv�nval�, mert m�g a mezei ny�l menek�l�s k�zben tart�s fut�sra van utalva, addig az �reginy�l sohasem t�vozik messzire f�ldalatti lak�s�t�l, hogy min�l k�nnyebben besurranhasson oda. �s ezt annyira megszokta, hogy ha elv�gt�k az �tj�t a barlangja fel�, n�ha meg sem k�s�rli a m�s ir�nyban val� menek�l�st, hanem ink�bb elfogatja mag�t.

Az egyes sz�rsz�lak finomabb szerkezet�t Waldeyer tanulm�nyozta (Atlas der menschlishen und tierischen Haaren) �s azt mondja: „A mezei �s �reginy�l fed�- �s gyapj�sz�rei nem k�l�nb�ztethet�k meg pontosan egym�st�l, mert mindenf�le �tmenetek el�fordulnak.” B�r az �reginy�l szapor�bb, mint a mezei ny�l, eml�iknek sz�ma egyforma, legal�bb is a ny�lf�l�kre �ltal�noss�gban �t p�r jellemz�, melyek k�z�l k�t p�r a mellen �s h�rom p�r a has t�j�k�n van.

Csaknem minden b�v�r azt �ll�tja, hogy az �reginy�l �shaz�ja D�l-Eur�pa volt, s hogy az Alpokt�l �szakra es� orsz�gokban csak k�s�bb honos�tott�k meg. Plinius Cuniculus n�ven eml�ti, Aristoteles Dasypus-nak nevezi. Minden �kori �r� szerint Spanyolorsz�gb�l sz�rmazik az �llat. Strabo szerint a Bale�ri-szigetekr�l ker�lt It�li�ba; Plinius feljegyezte, hogy Spanyolorsz�gban n�ha t�m�ntelen�l elszaporodott s a Bale�ri-szigeteken �hs�get is okozott a term�s elpuszt�t�s�val. A szigetlak�k katonas�got k�rtek Augustus cs�sz�rt�l az �llatok kiirt�s�ra, s a ny�lirt�k keresett emberek voltak azon a vid�ken.

Az �reginy�l elterjed�s�re vonatkoz� k�z�pkori �s �jkori adatokat Hahn E. gy�jt�tte �ssze (Die Haustiere und ihre Beziehungen zur Wirtschaft des Menschen). Hahn szerint az �regi nyulat el�sz�r Polybius g�r�g t�rt�net�r� eml�ti kyniklos n�ven. Ebb�l keletkezett az �llat latin cuniculus �s a n�met kaninchen neve is; mai francia lapin neve a „lepus”-ra eml�keztet, de �-francia neve canin, vagy canil volt; csak az angol rabbit neve f�ggetlen az �-g�r�g nev�t�l.

Manaps�g az �reginy�l eg�sz D�l- �s K�z�ps�-Eur�p�ban, valamint �szak-Afrik�ban is el van terjedve. Az �szaki orsz�gokban nem �l meg. Haz�nkban k�l�n�sen a dun�nt�li vid�keken fordul el�, hol Mika K�roly szerint tengeriny�l, bosny�kny�l, patk�nyny�l �s ruszny�l a neve. Ismeretes tov�bb� a monostori szigetr�l s G�d�ll� �s �ll� k�rny�k�r�l. K�v�lt csontmaradv�nyai a p�sp�kf�rd�i Soml�hegy, a brass�i Fortyog�hegy �s Beremend preglaci�lis r�tegeib�l ker�ltek el�. Az Oryctolagus nem az arn�v�lgyi �s d�lfranciaorsz�gi Plioc�n-r�tegekb�l ismeretes Caprolagus nemb�l sz�rmaztathat� �s innen nyomult az �llat a j�gkorszakel�tti id�ben �szakabbra, mindaddig m�g a J�gkorszakban az el�re, d�lfel�, nyomul� j�g vissza nem szor�totta eredeti haz�j�ba. M�hely bizonyos fokig k�ts�gbe vonja az �llat d�li sz�rmaz�s�t (M�hely-Brehm: Az �llatok vil�ga, II. 1902. 638. old.), mert az �reginy�l megk�ves�lt csontjaira Ausztri�ban m�r a nussdorfi l�szben �s Morvaorsz�gban a bronzkori lerakod�sokban is r�akadtak. Ez a feltev�s fentiek szerint nem val�sz�n�, mert az �llat k�ts�gtelen�l d�lr�l sz�rmazott �szakra �s a nussdorfi �s a morvaorsz�gi el�fordul�s m�r egy k�s�bbi – m�sodszori – honfoglal�sa K�z�p-Eur�p�ban az �llatnak, mely az �szak fel� visszavonul� j�g nyom�n egy melegebb – j�gkorszakut�ni – id�ben k�vetkezett be.

„Az �reginyulak teny�szt�se �s elterjed�se csak a k�s�bbi k�z�pkorban veszi kezdet�t, m�gpedig k�t igen k�l�nb�z� ir�nyban. El�sz�r is a z�rd�kban teny�sztettek szelid �reginyulakat, z�rt helyen, amelyek ilyen teny�szt�sre nagyon alkalmasak voltak. K�s�bbi vil�gi udvarokn�l is kezdtek nyulakat tartani, z�rt ter�leteken, hogy a h�lgyeknek is k�nny� �s illend� vad�szati mulats�got adhassanak. A mindink�bb emelked� f�ny�z�s ezt nagyban el�seg�tette. Mivel azonban hamar felismert�k az �llat k�rt�kony volt�t, m�sr�szt ritka ig�nytelens�g�t, melynek k�vetkezt�ben ott is elszaporodtak, ahol m�s vad nem �lt meg, s mivel k�nnyebben volt haj�n is sz�ll�that�, mint a nagy vad, szarvas, �z, szok�sba j�tt �regi nyulakat szigetekre telep�teni… �ltal�ban azonban az �reginy�l telep�t�se lassabban haladt el�re, mint gondoln�k. �gy az �llat a XVI. sz�zad v�g�n vadon sem Szil�zi�ban, sem a rajnai tartom�nyokban nem volt ismeretes. M�g Fleming az � „Teutscher S�ger”-j�ben (1724) az akkori Sz�szorsz�gban nem ismerte a vad �regi nyulat… B�r az �llat- �s n�v�nyf�ldrajz szempontj�b�l nem igen �rvendetes jelent�s�get �rtek el az �regi nyulak a felfedez�sek korszak�ban. Elismer�sre m�lt�, emberies okokb�l a portug�l haj�sok, hogy a haj�t�r�ttek �let�t megk�nny�ts�k, kisebb-nagyobb szigeteken, melyeket �llatok n�lk�l tal�ltak, kecsk�ken k�v�l m�g �regi nyulakat is tettek ki. M�r az els� gyarmatos�t� Percotrello Porto-Santoban, Madeira mellett, 1418-ban �regi nyulakat tett ki, amelyek azonban k�s�bb nagy puszt�t�saik r�v�n egyenesen vesz�lyeztett�k a gyarmatot.” A portosantoi �reginy�l k�s�bb a darwinizmus els� viharos idej�ben bizonyos h�rn�vre is szert tett, mint bebizony�that� p�ld�ja egy �llat megv�ltoz�s�nak, ismert id�n bel�l. Haeckel a portosantoi �regi nyulat Lepus huxlei-nek nevezte el. „Trouessart szerint („Bull. soc. nat. d’acel.”, 1910 janu�r) ezek a feket�s �regi nyulak egy er�s v�ndorpatk�ny nagys�g�ig fajultak el s t�bb� nem keresztez�dnek a k�s�bben behozott eur�pai �regi nyulakkal.”

„D�l-Afrik�ban az �vatos hollandusok szigor� b�ntet�sek �ltal meg tudt�k akad�lyozni az �regi nyulak betelep�t�s�t. 1881-ben alig ismert�k az �regi nyulat Jap�nban, Ausztr�lia �s �j-Z�landban, ahol k�s�bb a vad �regi nyulak, amelyeket vad�szat c�lj�b�l hoztak be, val�s�gos orsz�gos csap�ss� lettek. �gy mondj�k, hogy itt m�g �letm�djukat is megv�ltoztatt�k, nem �stak annyit, ellenben megtanultak az ausztr�liai boz�tok g�rcs�s �gain el�g magosra f�lm�szni. �j-Z�landban is nagy k�rokat okoztak.” Tegetmeier 1888-ban a Londoni Zool�giai T�rsulat j�niusi �l�s�n bemutatta egy ilyen „m�sz� �reginy�l” karcs�bb, �lesebb �s v�konyabb karmokkal ell�tott l�bait. Az �llatot holtan tal�lt�k 3 m magasban, egy ak�cfa �gai k�zt. �pp �gy l�that�k az �llat r�g�s�nak nyomai t�bb mint 4 m magass�gban a nem igen er�s bokrok gy�nge k�rg�n. N�mely ausztr�liai helyen, ahol az �regi nyulak ezersz�m �lnek, n�ha 10 m�rf�ld t�vols�gban sem tal�lunk �reginy�l-kotor�kot. A k�lyk�ket f�szkekben, a f�ld�n ellik meg; m�sutt viszont nagysz�m� �regekben laknak. A forr� �vszak alatt az �regi nyulakat v�zben is lehet l�tni, v�ndorl�saik �s menek�l�s k�zben is eg�sz jelent�keny foly�kat �t�sznak. Az �regi nyulak Ausztr�li�ban sokszor olyan k�r�lm�nyek k�zt �lnek, amelyekben az eur�pai �regi nyulak biztosan elpusztuln�nak.

Eg�sz vigasztalan Loirnak, a sydney-i bakteriologiai int�zet igazgat�j�nak tud�s�t�sa, amelyben azt mondja: „Ma az eg�sz vid�k Victoria d�li hat�r�t�l Oueensland �szaki hat�r�ig nem egy�b, mint egy �ri�si �regi ny�ltelep �s ahol azel�tt 120.000 darab juh legelt, ott ma m�r a 90-es �vekben csak 30.000 darab juhot tudnak tartani. Ezer �s ezer hekt�r f�ldet hagytak el a b�rl�k �s ezernyi ember ment t�nkre. K�t �v el�tt sz�mukat k�r�lbel�l 20 milli�ra becs�lt�k; ez a sz�m val�sz�n�en t�lalacsony. K�t �v el�g ahhoz, hogy gazdag legel�ket puszt�kk� v�ltoztassanak, �gy hogy ma sok sz�z kilom�ter utat tehet�nk oly helyeken, ahol teljess�ggel semmi n�v�nyzet sincsen. R�vid id�vel az ell�s el�tt a n�st�ny elhagyja a telepet �s gyakran 4–5 km t�vols�gra v�ndorol, hogy megfelel� helyen lak�st �p�thessen mag�nak. 3 h�t mulva a fiatal nyulak elhagyj�k vackukat �s nemsok�ra �j telepet alak�tanak. 4 h�nap mulva a fiatal n�st�nyek any�k lesznek; �k is 4–5 km-t v�ndorolnak, hogy �j lak�st �p�tsenek, amelyb�l 5 h�t mulva hazamennek, m�g a fiatalok a lak�s k�zel�ben telepednek meg. Kisz�m�thatjuk, hogy az �regi nyulak ily m�don 3 �v alatt k�r�lbel�l 100 km-t v�ndorolnak.”

Minden m�dszer, amelyet eddig e k�nz� szellemek kiirt�s�ra megpr�b�ltak, igazi eredm�ny n�lk�l maradt. �jabban a b�rl�k f�ldjeiket kisszem� dr�tker�t�ssel veszik k�r�l, amelyek k�r�lbel�l 1 m magosak �s 10 cm m�lyen mennek a f�ldbe; ily m�don az �j bev�ndorl�kt�l v�dik a f�ldet �s k�nnyebb� teszik az irt�st a z�rt helyen. Az ilyen ker�t�s ment�n t�bbsz�r milli�sz�m d�gl�ttek meg az �regi nyulak, eg�sz hullahegyeket alkottak, melyeken az ut�nuk j�v�k k�nnyen �tm�sztak. Teh�t sokszor nem volt elegend� az egy ker�t�s, hanem akkor 1 km-nyi t�vols�gra egy m�sikat kellett fel�ll�tani. �j-D�l-Wales �s D�l-Ausztr�lia k�zt 519 km hossz� ker�t�s l�that�, amely km-k�nt 1600 peng�be ker�lt. Az �regi nyulak kiirt�s�t m�g m�rgekkel is megpr�b�lt�k, t�bb-kevesebb eredm�nnyel. A kuty�t, macsk�t, hermelint, meny�tet, vad�szg�r�nyt szint�n harcba vitt�k az �regi nyulak ellen. �gy �jz�land korm�nya 1887–1888. �vben nem kevesebb, mint 2000 vad�szg�r�nyt v�s�rolt. Majdnem jobb eredm�nyeket �rtek el hermelinnel �s meny�ttel, mert ezek tiszt�n kegyetlens�gb�l is gyilkolnak. Hogy milyen nagynak tartj�k az �ltaluk okozott k�rt, abb�l ismerj�k meg, hogy az �j-d�l-walesi korm�ny egy �vtized alatt k�zel 15 milli� m�rk�t adott ki e baj lek�zd�s�re �s v�g�l egy 500.000 m�rk�s jutalmat t�z�tt ki annak, aki egy biztosan hat� szert tal�l ez istencsap�s ellen. Allan szerint (1908) az utols� �t �vben �venk�nt �tlag 19,648.000 ny�lb�rt export�ltak, m�g a gyarmaton �venk�nt k�r�lbel�l egy milli� b�rt haszn�ltak el. A szomsz�d �llamokb�l behozott ny�lb�r�k levon�sa ut�n, a Vikt�ri�ban 1903 �ta �venk�nt meg�lt �regi nyulak sz�m�t 13 1/2 milli�ra becs�li.

Schuster L.-t tanulm�nyai („Zoologischer Beobachter” 1907) arr�l gy�zt�k meg, hogy a t�level� erd�kben mindig csak r�g�s, lombosokban pedig h�moz�s �ltal okoznak k�rt. A t�level� erd�ben okozott k�r… eg�szen borzad�lyos �s sok�vi f�rads�gos ut�np�tl�sok okoz�ja. A friss z�ld teljes hi�nya a modern erd�k belsej�ben az �llatokat a fiatal pal�nt�k megr�g�s�ra k�nyszer�ti, k�l�n�sen t�len. Term�szetes, hogy a fiatal egy�ves feny�ket �s pedig a feny�-t�j�t r�gj�k meg legink�bb. M�sk�pp �ll a dolog a lombos erd�ben. Itt a k�regr�g�s �ltal okozott k�r n�ha hihetetlen m�reteket �lt. El�nyben r�szes�ti a nem nemes f�kat, a t�lgyet, er�s k�rge s val�sz�n�leg nagy csersavtartalma miatt, nem b�ntja.

Az �reginy�l Eur�p�ban is a k�ros �llatok k�z� tartozik. Altum szerint, hogy ha a magas h� hosszabb ideig akad�lyozza az �regi nyulakat abban, hogy a sz�nt�f�ldeket felkeress�k, sokszor megfigyelt�k, hogy t�bb napig egy�ltal�n nem t�pl�lkozik, m�g v�gre a nagy �hs�g a f�k megr�g�s�ra vezette �ket. Az �regi nyulak egy fajta f�t sem vetnek meg; egyetlen kiv�tel ez al�l a bodza (Sambucus nigra). Fiatal t�rzsekr�l n�ha 60 cm magosan ler�gj�k a k�rget a gy�k�rcsom� felett, s�t m�g magasabban is, a h� mennyis�ge szerint. Ilyen s�r�l�sek a fa elpusztul�s�t okozz�k. Tev�kenys�ge m�g 50 cm magoss�gban is l�that� a f�ld felett.

Az �regi nyulak mezei k�rtev�seir�l R�rig „Tierwelt und Landwirtschaft” ezt mondja: „Mivel nem sz�vesen t�voznak lak�helyeikr�l, az �ltaluk okozott k�r sokkal szembet�n�bb, mint a mezei nyulak �ltal okozott; mert ter�letenk�nt minden �lvezhet�t felfalnak, miel�tt tov�bbvonuln�nak, megeszik a n�v�nyeket a gy�ker�kig is �s �gy elpuszt�tj�k az eg�sz veget�ci�t az erd�- �s �ltetv�nysz�leken. Fiatal vet�seket t�bbnyire teljesen megsemmis�tenek, s csak kev�s kal�sz, amelyet nem is �rdemes learatni, jut az �r�shez; a l�here szeradella- �s csillagf�rtf�ldek se j�rnak jobban �s sokszor 50 m-t is kitesz az elpuszt�tott ter�let. Az az „alaposs�g”, amellyel az �reginy�l dolgozik, egy kateg�ri�ba helyezi �t azokkal a k�ros �llatokkal, melyek ellen t�megpuszt�t�st kell alkalmazni. Ott, ahol annyira elszaporodtak, hogy g�r�ny, lel�v�s �s fog�s m�r nem haszn�l, nem marad m�s h�tra, mint az igen hat�sos sz�nk�negez�s. E m�dszer egyetlen h�tr�nya R�rig szerint, „hogy az ilyen m�don meg�lt �regi nyulak az emberi fogyaszt�s sz�m�ra elvesztek.”

Az �reginy�l a sz�l�termel�snek is sokat �rthat.

V�g�l m�g egy sp�rga-telep tulajdonos�nak saj�t tapasztalatain nyugv� el�ad�sa �lljon itt, aki �rz�keny k�rokr�l panaszkodik. Azt �ll�tja, hogy �venk�nt az �regi nyulak ott is, ahol nincsenek �ppen nagyon sokan, augusztust�l okt�berig az erd�b�l – m�g ha az 400–600 m�ternyire is van a sp�rgaf�ldekt�l – odavonulnak a sp�rga�ltetv�nyhez, al��ss�k a magasabban fekv� �gyakat, a n�v�nyek gy�kereit kitakarj�k s a vetem�ny n�veked�s�nek tetemesen �rtanak.”

�gy ez a gyorsan szaporod�, k�rt�kony �llat nagyon �rz�kenyen �rinti az erd�- �s mez�gazdas�g k�l�nf�le �gait �s csak j�, hogy elterjed�se haz�nkban m�g mindig sporadikusnak nevezhet�; rendesen csak olyan vid�keken �s helyeken fordul el�, amelyek neki k�l�n�sen alkalmasak. De evvel a korl�toz�ssal az �reginy�l jelenleg eg�sz D�l- �s K�z�p-Eur�p�ban el van terjedve. A k�z�ptengeri orsz�gokban m�g mindig a legsz�mosabb, b�r ott eg�sz �ven �t �ld�zik. Angli�ba vad�szat miatt hozt�k be s eleinte nagyrabecs�lt�k. 1309-ben egy �reginy�l m�g annyiba ker�lt, mint egy malac. Az �szaki orsz�gokban nem igen �l meg; Oroszorsz�gba hi�ba pr�b�lt�k meghonos�tani. N�metorsz�gban �szlelhet� elterjed�se nyugatr�l keletre tart, ellent�tben az �ltal�nos keletr�l nyugatra val� terjeszked�ssel, amely jelens�g az �llat nyugati sz�rmaz�s�val f�gg �ssze.

Elszigetelt el�fordul�s�nak �rdekes p�ld�ja a Friez-szigeteken �s egy�ltal�n az �szaki-tenger szigetein �szlelhet�; az el�bbieken ann�l �rdekesebb, mivel itt, Juist- �s Baltrum-sziget�n megt�rt�nt az a ritka eset, hogy a betelep�tett �reginy�llal el tudnak b�nni. Nevezett szigeteken �jabban teljesen kiirtott�k s hely�be az �rt�kesebb �s kev�sbb� k�rt�kony mezei ny�lat honos�tott�k meg.

Kiirt�sukat igen �rdekes okokb�l kellett foganatos�tani. Nevezett szigetek lak�inak �lland� veszedelmet jelentettek a v�ndorl� homokbuck�k (d�n�k) �s a sz�k��r. A homok folytonos v�ndorl�s�t megfelel� n�v�nyek (Hippopha� rhamnoides �s Arundo arenaria) �ltet�s�vel igyekeztek megakad�lyozni. Az �gy megk�t�tt homokbucka egyr�szt m�r nem v�ndorolt t�bbet, m�sr�szt kit�n� v�d�g�t volt a tenger sz�k��rja alkalm�val. A n�v�nytelep�t�ssel kapcsolatban azonban az �regi nyulak m�g jobban elszaporodtak, mert egyr�szt kit�n� b�v�helyet tal�ltak az el�ltetett partit�visesben, m�sr�szt a homoki zabban b�s�ges t�pl�l�kforr�sra akadtak. A sok �reginy�lkotor�k eredm�nyek�nt a telep�tett n�v�nyzet kipusztult, a homok �jra meglazult �s a tenger vize a legk�zelebbi sz�k��r alkalm�val �jra k�nny�szerrel utat tal�lt mag�nak a sziget belseje fel� a t�m�ntelen �reginy�lcsatorn�n kereszt�l. Az �gy keletkezett �rv�z pecs�telte meg sorsukat.

M�s �szakitengeri szigeteken, melyek alapj�ban v�ve csak szikl�kb�l �llanak, mint amilyen pl. a Skellings Rock-szigetek Irland d�lnyugati partjai mellett, ahov� a k�z�pkor elej�n remet�k �s szerzetesek hozt�k be az �regi nyulat, zavartalan j�l�tnek �rvendenek s val�sz�n�leg �rvendeni is fognak m�g a legt�volabbi j�v�ben is. A nyugati Friz-szigeteken, valamint Nordernegen is m�g el�g sok �reginy�l van. Sv�dorsz�g is 1904 �ta megpr�b�lhatta, hogy milyen hamar v�lik az �reginy�l orsz�gos csap�ss�. V�rakoz�son fel�l �s eg�szen sz�nd�kuk ellen siker�lt egy a d�lsv�d L�n Halland-hoz tartoz� szigeten, amelyen egy ottani kisbirtokos f�ltucat k�z�ns�ges h�zinyulat bocs�tott szabadon az�rt, hogy k�s�bb �jra �sszefogdossa �ket fiaikkal egy�tt. De ez igen neh�znek bizonyult. A fiatalok nagyr�sze ugyanis a szikl�kon l�v� erd�kbe f�szkelte be mag�t, ahov� se ember, se kutya nem k�vethette �ket. Az eg�sz lakoss�g vad�szott r�juk, egy �reg erd��r �ll�t�lag 3000 darabot l�tt egy-k�t h�nap alatt; m�gsem l�tszottak fogyni. Az eg�sz esetben az a leg�rdekesebb, hogy nem a vad �reginy�l, hanem a szel�d, h�ziny�l �s ut�dai mutatkoztak ilyen kem�nyeknek �s kitart�knak. K�l�n�sen az a gyorsas�g is, amellyel a kitett �llatok k�ls�leg is alkalmazkodtak a megv�ltozott k�rnyezet�kh�z. Sz�r�k sz�ne majdnem kiz�r�lag k�kessz�rke, vagy tiszta feh�rr� lett, ugyanolyan, mint a sarkiny�l�.

Az �reginy�l a szakad�kokkal, sziklahasad�kokkal �s alacsony bokrokkal v�ltakoz� dombos �s homokos vid�keket, k�l�n�sen pedig a fiatal, sz�raz fenyveseket, sz�val az oly helyeket kedveli, ahol lehet�leg j�l elrejt�zhetik. Itt alkalmas, legink�bb naps�t�tte helyeken, rendszerint t�rsas�gban, gyakran eg�sz telepekben �l s meglehet�sen egyszer� �regeket, tany�kat �s. Minden �regnek egy meglehet�sen m�lyen fekv� katlanja �s t�bb sz�gben megt�rt; kanyarg�s folyos�ja van, melyek mindegyike ism�t t�bb kij�r�s� Ezeket a gyakori ki- �s bej�r�s �ltal rendszerint meglehet�sen kit�g�tja, tulajdonk�ppeni folyos�ja azonban oly sz�k, hogy az �llat �ppen hogy kereszt�l cs�szhatik rajta. Minden p�rnak k�l�n lak�sa van, amelyben nem t�r m�s �llatot, de gyakran t�bb lak�s folyos�i egybeny�lnak, keresztezik egym�st s annyira egym�sba fon�dnak, hogy n�ha a legk�l�nf�l�bb idegeneket, mint alkalmi lak�kat, tal�ljuk benn�k. A „Field” szerint, egy �r g�r�ny egyik napon: egy meny�tet, egy nagy kandurt �s tizenegy patk�nyt, a m�sodik napon: k�t r�k�t, a harmadik napon: egy r�k�t, egy macsk�t �s egy hermelint �z�tt ki egy ilyen ny�llak�sb�l. Azokat a m�ly alagutakat, melyeket erdeinkben k�l�n�sen a z�ldhark�ly �s a hangyabolyokba hangy�k ut�n, az �reginyulak sz�vesen megsz�llj�k, kit�g�tj�k – k�l�n�sen a cs� v�g�n – a hark�ly �ltal k�sz�tett, n�ha h�romnegyed m�ter utat, amely enyhe lejt�ssel a hangyaboly k�zep�be visz �s m�ris k�sz a k�ts�gtelen�l legmelegebb pihen�hely. Az �reginy�l csaknem az eg�sz napot rejtve t�lti odv�ban, hacsak a bokrok nem oly s�r�ek lak�sa k�r�l, hogy �szrev�tlen�l j�rhat eles�ge ut�n. Mihelyt beesteledik, kimegy legelni, de nagy �vatoss�ggal, mert sok�ig szimatol, miel�tt lak�s�b�l kib�jn�k. Ha veszedelmet sejt, nagyokat dobbant h�ts� l�baival s �gy figyelmezteti t�rsait, amelyek hanyatt-homlok rohannak vissza �regeikbe.

Az �reginy�l nem ragaszkodik oly kiz�r�lagosan a sz�raz talajhoz, hogy n�ha-n�ha ne telepedne le nedves helyeken is. �gy gr�f Br�hl V. szerint az �regi nyulak nagy sz�mmal �s rendesen �lnek mocsaras, alacsony helyen is; csakhogy ilyen helyen nem �snak m�lyebb lak�sokat, mert hamar talajvizet �rn�nek, hanem eg�sz egyszer�en a s�r� bokrokban �lnek, vagy legfeljebb k�zvetlen�l a f�ld felsz�ne alatt, majdnem v�zszintesen halad� j�ratokban tart�zkodnak. Ilyen helyen vad�szatuk is mindig nagyon eredm�nyes.

Az 1904. �vi ny�ri sz�razs�g alatt „m�g mocsaras helyeken is, melyek s�r�n voltak ben�ve s�ssal �s n�ddal” sz�vesen laktak, s�t m�g a sz�razs�g ut�n is, mikor m�r r�gen a szokott v�zmennyis�g volt jelen, ott lehetett �ket l�tni. Sokszor l�ttam �ket, mikor a v�z k�zep�n sz�raz fat�rzs�n �ltek, amelyre zsomb�kr�l zsomb�kra ugr�lva jutottak el. Ilyen helyek igen alkalmas tanyahelynek bizonyultak. Felt�tlen biztos v�delmet nyujtanak a ragadoz� eml�s�k ellen, melyek oda nem k�vethetik nyomukat, mert m�g ha szimatot is kapnak, f�lnek a nedvess�gt�l. De az ilyen �regi nyulak szaporod�s�ra m�gsem lehet sz�m�tani, mert a sz�raz id�ben k�sz�tett r�vid �regekben a fiatalok az els� er�sebb zivataros es�, vagy tart�s csapad�k alkalm�val k�nnyen megfulladnak. �ll�thatjuk teh�t, hogy az �reginyulak minden�tt, ahol letelepednek csakhamar a legel�ny�sebb lak�helyeket is megtal�lj�k. �gy k�l�n�sebb �p�tkez�s n�lk�l laknak nagy fatelepek gerend�i �s deszkarak�sai k�zt, gyakran v�rosok k�zep�n; R�rig szerint a berlini r�gi Hamburger Bahnhof rakod�helyein m�g a felhalmozott vas�ti talpf�k �s m�s �zemi anyagok k�zt is �lnek. A r�zserak�sokat is igen kedvelik. A sternewaldi vad�szter�leten, amely r�szben hideg, mocsaras ter�let, szil�rd agyagos, a v�zelvezet� �rkokban laknak, amelyet teljesen ben� a pusztai f�, �gyhogy alig hatol be oda f�nysug�r. M�shelyen meg a bokros, boz�tos helyek s�r�n �sszevisszan�tt �gak k�z�tt �t�ttek tany�t. Ezekb�l a p�ld�kb�l Otto nagyon helyesen „�ri�si alkalmazkod�k�pess�gre” k�vetkeztet, szinte azt lehetne mondani: alkalmazkod�kedvre, mely n�ha annyira megy, hogy egy�ltal�n nem �p�tenek k�l�n lak�helyeket �s legjobb esetben csak a fiaik sz�m�ra k�sz�tenek �regeket. �s bizonyos tekintetben L. Schuster m�s oldalr�l vil�g�tja meg ugyanazt a dolgot: nagy h�ban �s hidegben tartott eredm�nyes erdei hajt�vad�szatok azt bizony�tj�k, hogy az �reginyulak fagy �s h� ellen�re sem haszn�lj�k �regeiket; ugyanezt bizony�tja egy �t�rai eredm�nytelen vad�szat g�r�nnyel, melyet febru�rban, igazi kutyaid�ben, h�viharokban, vegyesen felh�szakad�sszer� es�kkel �s j�ges�vel tartott. „Egyetlenegy �reginy�l sem ugrott fel a g�r�ny el�tt. Minden �reg�k �res volt. Ellenben sokszor hajtottak fel �reginyulakat bokrok �s cserj�k al�l... Mindezekb�l az k�vetkezik, hogy az �reginy�l nem keresi m�r fel t�bb� lyukait az id�j�r�s ellen, m�s oka pedig nincs, hogy ezeket felkeresse.” Schuster m�k�d�si ter�let�n �ppen ez�rt a sz�nk�neggel val� irt�ssal is igen sil�ny eredm�nyeket �rtek el. Schuster erdei k�r�tjain sokszor kergetett fel �reginyulakat eg�sz szabad fekv�helyekr�l, mely fekv�helyek pontosan a mezei ny�l�ra hasonl�tottak. Azt �ll�tja teh�t, „hogy az �reginy�l erd�s ter�leteken – nyomat�kosan hangoztatva, hogy erd�s ter�leteken – szabadonlak� lett.” M�g azt is besz�lik, hogy a sk�t fenns�kok ingov�nyain az ell�s f�ldfelett f�csom�kban is t�rt�nt. A „Field” 1909-ben ezt ritka esem�nynek mondja, de az�ta m�r sok hasonl� eset jutott tudom�s�ra.

Az �reginy�l mozdulatai l�nyegesen k�l�nb�znek a mezeiny�l�t�l. Els� percben is t�ltesz rajta a gyorsas�gban, de mindig t�l az �gyess�gben. A zegzugbanhalad�st pomp�san �rti, �s �ppen ez�rt kit�n�en iskol�zott kuty�t �s j� l�v�t k�v�n. Sokkal ravaszabb �s fondorlatosabb benyom�st kelt, mint a mezeiny�l, amely v�g�l is mindig csak a gyors fut�s�ban b�zik. Az �reginyulat alig lehet nyilt mez�n meglepni �s vesz�lyben m�g mindig tal�l b�v�helyet. Ha egyenesen szaladna el, r�vid id� alatt ak�rmelyik k�zepes kutya is megfoghatn�; �gy ellenben v�delmet kereshet mindenf�le boz�tban, sziklahasad�kban �s �regekben �s legt�bbsz�r siker�l is neki megmenek�lnie. A „Field” ismertet egy esetet, amelyben az ev�sk�zben meglepett �reginy�l halottnak tetette mag�t; az �llat el�sz�r fejhez szor�tott f�lekkel lelapult, mozdulatlan maradt, azt�n lassan a h�t�ra gurult �s h�ts� l�bait mereven kinyujtotta. Valami t�zperc mulva hirtelen felegyenesedett, a h�ts� l�baival dobbantott �s a s�r�s�gbe menek�lt. A l�t�sa, hall�sa, szagl�sa �ppoly �les, mint a mezeiny�l�, tal�n m�g �lesebb. Az any�k nagy odaad�ssal �polj�k kicsinyeiket. Ah�nyszor a n�st�ny reggel �s este elhagyja a vack�t, hogy a sz�nt�f�ldeken vagy erd��ltetv�nyeken legeljen, f�lddel �vatosan elt�mi annak bej�rat�t. Mikor a kicsinyek m�r kij�rnak, apjuk �pp�gy mint az anyjuk igen b�josan �s tr�f�san j�tszik a csinos kis n�ps�ggel lak�suk el�tt; k�l�n�sen reggel �s este, csendes der�lt id�ben d�lut�n is, a szeml�l� nagy gy�ny�r�s�g�re.

Febru�r �s m�rcius h�ban kezd�dik az �reginy�l p�rosod�si ideje. A p�rok h�ven tartanak �ssze, legal�bb is sokkal h�s�gesebben, mint a mezeinyulak. Az �reginy�l 30 napig visel�s, ell�s ut�n r�gt�n p�rosod�sra alkalmas �s az�rt m�r egy �v alatt is nagysz�m� ut�dokra tesz szert. Okt�berig minden �th�tben sz�l 4–5 k�lyk�t egy k�l�n kamr�ban, amelyet el�bb has�nak kit�pett sz�reivel b�ven kip�rn�z. A kicsinyek p�r napig vakok �s a k�vetkez� ell�sig anyjukn�l maradnak a meleg vacokban �s szopnak.

Az id�sebb �reginyulaknak igaz�n nincs sz�ks�g�k k�l�n lak�sra, legfeljebb csak olyanra, amelyben a gy�moltalan fiatalok megsz�letnek �s amely megfelel� v�delmet is nyujt nekik. Ezt a felfog�st angol megfigyel�k is osztj�k (Field 1909.)

K�l�n�sen sz�raz �vekben, m�g okt�ber v�g�n is l�thatunk eg�sz kicsi �reginyulakat.

Meleg t�jakon a ny�lfiak m�r az �t�dik, a hideg vid�keken a nyolcadik h�napban szaporod�sra k�pesek, mindazon�ltal csak �let�k tizenkettedik h�napj�ban vannak teljesen kifejl�dve. Pennant f�radts�got nem k�m�lve, kisz�m�totta, hogyha a n�st�ny �vente h�tszer fiadzik, s mindannyiszor 8 k�lyke van, az ivad�kok sz�ma n�gy �v alatt 1,274.840 darabra r�ghat.

Sch�ff nagyon helyesen jegyzi meg, hogy „Pennant csod�latos magas sz�ma az�rt nem tal�l�, mert abb�l a feltev�sb�l indul ki, hogy minden ut�d �letben marad �s �jb�l szaporodik, ami a val�s�gban nem fordul el�.” Kruhoffer azt �ll�tja, hogy az �reginy�l t�ls�gos elszaporod�sa k�rosan befoly�solja a mezeiny�l �llom�ny�t. „Egy erd�s�gben, mely kb. 1000 ha egytagban..., m�g h�sz �vvel ezel�tt annyi volt a mezeiny�l, hogy itt voltak a legjobb vad�szatok az eg�sz ker�letben. Hajt�vad�szaton k�tsz�z darabot is ejtettek el egy napon, miut�n el�bb m�r egyenk�nt is sokat lel�ttek. Ezid�t�jban mutatkoztak itt az els� �reginyulak, a szomsz�ds�gb�l �tj�ve... B�r az �reginyulak itt a vad�szhat� �llatokhoz tartoznak �s �gy a b�rl� sz�m�ra is bizonyos jelent�s�ggel b�rnak, – mivel egy vad�szaton 200–300 darabot is l�nek bel�l�k – az erdei alkalmazottaknak is megengedt�k a l�v�s�ket, s�t m�soknak is adtak enged�lyt puszt�t�sukra. Ilym�don siker�lt egy �v alatt a sz�banl�v� erd�ben 13.150 darabot elpuszt�tani... Ezalatt azonban a mezeinyulak ott m�r �gy megfogytak hogy egy hajt�vad�szaton ritk�n l�ttek t�bbet egy tucatn�l...”

R�gebben sokszor �ll�tott�k, hogy az �reginyulak, a mezeiny�lon k�v�l m�g m�s r�gcs�l�kkal is p�rosodnak �s szaporod�sra k�pes ut�dokat hoztak a vil�gra, erre azonban semmif�le bizony�t�k nincs. Hiszen mai napig legjobb esetben csak egyetlenegy esetben siker�lt kimutatni, hogy mezei �s �reginy�l �nk�nt �s eredm�nyesen p�rosultak! Ez ut�bbi �ll�t�s, �pp�gy mint a korcs leporida elnevez�se is, a p�rizsi antropol�gus Breca-t�l sz�rmazik. De ha ut�naj�runk az �gynevezett leporid�k eredet�nek, amelyekr�l a francia �s belga teny�szt�k oly sokat besz�ltek, akkor m�g sok� nem �ll�thatjuk mint tudom�nyos t�nyt, hogy a keresztez�d�s term�szetes k�r�lm�nyek k�z�tt �nk�nt t�rt�nt. E j�hiszem�, de helytelen k�vetkeztet�s teny�szt�k�r�kben az�rt terjedhetett el, mivel a modern h�zinyulat tekint�lyes nagys�gra siker�lt felteny�szteni.

A tudom�nyos alapon val� tagad�sa a leporid�knak k�nnyen �rthet�, ha meggondoljuk, hogy csak mag�ban a szaporod�s m�dj�ban is l�nyeges k�l�nbs�g van a k�tf�le ny�l k�z�tt. Friedenthal-nak j�rtak egyszer a kez�ben ilyen �ll�t�lagos korcsok, amelyek a berlini fiziol�giai int�zet k�s�rleti ist�ll�j�ban sz�lettek volna. Csakhogy a k�s�rletet se neki, se m�snak ugyanezzel a n�st�nnyel megism�telni nem siker�lt. Az �ll�t�lagos korcsok alkoholban vannak elt�ve, de az ellen�rz� anat�miai vizsg�lat m�g mindig nem t�rt�nt meg. Ilyen �ll�t�lagos leporid�kat anat�miailag vizsg�lt Nathusius Hermann 1876-ban.)”�ber die sogenanntan Lepor�den”.) Az anat�miai vizsg�lat eredm�nye mindig tisztav�r� �reginy�lra utalt, pedig vizsg�lat�nak t�rgyai a h�res francia Gayot ny�lteny�szt� „leporida” teny�szet�b�l sz�rmaztak; Nathusius az �t jellemz� pontoss�ggal �s gonddal v�gezte ellen�rz� k�s�rleteit, de sem az �letm�d, sem a csontv�zban nem siker�lt sohase oly tulajdons�gokat felfedezni, amely a mezeiny�lv�r legkisebbfok� kevered�s�re engedett volna k�vetkeztet�st vonni.

Nehring is eg�sz �let�n �t pontos figyelemmel k�vette a leporida k�rd�st, de ah�ny �ll�t�lagos korcsot kapott, a pontos vizsg�latn�l mind �reginy�lnak bizonyult.

Nehring a leporida k�rd�st nem tekintette eg�sz kil�t�stalannak, b�r �szint�n bevallotta, hogy sok esztendei k�s�rletei, hogy �regi �s mezeinyulak keresztez�s�vel korcsokat kapjon, soha legkisebb eredm�nyre sem vezettek. De a sikert lehet�s�gnek tartotta, „k�l�n�sen ha egy er�s sz�rke �reginy�l h�met egy mezeiny�l n�st�nnyel p�ros�tanak”. Ilyen keresztez�s a berlini �llatkertben az utols� �vtizedben sokszor t�rt�nt, mihelyt megfelel� szel�d mezeiny�l n�st�ny �llott rendelkez�sre, de mindig eredm�ny n�lk�l! A legt�bb, amit ellehetett �rni az volt, hogy a k�t �llat k�z�s �ljukban n�mileg megf�rt egym�ssal.

Ujabban (1912 febru�r) azonban a Berlin melletti Dahlehmi Birodalmi Biol�giai Int�zetben R�rig egy nyilv�nval� mezeiny�l-�reginy�lkorcsot vizsg�lt �s a leletet a „Deutsche J�gerzeitung”-ban oly r�szletesen, sok �br�val �rta le, hogy elegend�, ha itt csak r�mutatunk. Ez a saj�ts�gos �llat t�nyleg a mezei �s �reginy�l k�z�tt �ll, de az �reginy�lhoz k�zelebb, mint a mezeihez, mint azt koponya- �s v�gtagcsontjainak alkata is bizony�tja.

Val�sz�n�leg mindig is ritk�n el�fordul� esetek lesznek a mezei �s �reginy�lkorcsok, hiszen a viszony az �regi �s mezeiny�l k�zt m�g a szabadban sem mindig a legjobb. Igaz, hogy a vad�szok v�lem�nye err�l igen elt�r�. Ez az ellenmond�s csak akkor �rthet�, ha tudjuk, hogy mindk�t f�lnek, saj�t megfigyel�si ter�let�n bel�l, igaza van. M�s sz�val: m�g bizonyos esetekben �s bizonyos vid�keken az �reginy�l kimutathat�an el�zi, kiszor�tja a mezeinyulat, s�t az �zet is, m�s helyen – �ppoly hiteles esetekben – b�k�sen egy�tt lakozik. Az als�rajnai Otto besz�li („Deutsche J�gerzeitung” 1906 jan. 4-�n) a k�vetkez�ket: „Egy mezeiny�l lassan k�zeledik az erd� fel� �s p�r l�p�snyire oda �rkezett. Mikor �ppen evett, az erd�b�l egy �reginy�l rontott neki a gyanutlan nyuszinak, ki l�that� nagy ijedts�ggel oldalugr�st tett. A kis s�t�n addig folytatta t�mad�sait, melyek abb�l �lltak, hogy folyton nekisz�k�tt a ny�lnak, m�g az ut�bbi hirtelen elkezdett kis ellens�ge fel� dobolni; a l�tv�ny t�bb volt, mint komikus. Ez a v�dekez�s az �reginyulat m�g jobban felm�rges�tette; mert addig ism�telte vill�mgyors t�mad�sait, m�g a szeg�ny tapsif�les jobbnak l�tta a visszavonul�st �s hamarosan elt�nt az erd�ben. Az �reginy�l egyed�l maradt a harct�ren �s oly nyugodtan legelt, mintha semmi sem t�rt�nt volna. Ahogy mondani szok�s: Az �reginy�l kezdte”. Schuster Lajos Rheinhessenben az ellenkez�t konstat�lta: ott mezei �s �reginy�l nagy sz�mban laknak ugyanegy helyen s amennyire ezt megfigyelni lehet, b�k�ben �s egyet�rt�sben �lnek. A hannoveri L�ns H. viszont „Wild u. Hund” c�m� lapban (1904 aug. 9.) azt k�zli, hogy ter�let�n „az a n�zet van elterjedve, hogy a mezeiny�l az �reginy�l el�l visszavonul. K�l�nben magam is megfigyeltem, hogy egyes vad�szter�leteken, hol az �reginyulak igen szaporodtak, a mezeinyulak felt�n�en fogytak. T�bb vad�szaton azt is megfigyeltem, hogy az �zek felt�n�en ker�lik azokat a s�r�ket, amelyeket �reginyulak tartottak megsz�llva �s a „St. Hubertus” egy olvas�ja saj�t szem�vel l�tta, hogy egy h�m �reginy�l egy fiatal mezeinyulat nyakon cs�pett, �s minden ellenkez�s �s jajgat�s dac�ra ott helyben agyonharapta”.

Vad �s szel�d �reginyulak k�z�tt a keresztez�s term�szetesen nem neh�z, mert mindk�t forma igen k�zel �ll egym�shoz. Egy ilyen eset, mely 1909-ben Nackenheim (Rheinhessen) erdej�ben t�rt�nt, csak az�rt �rdekes, mert az illet� fekete-feh�rfoltos h�ziny�l n�st�ny elsz�k�tt gazd�j�t�l, de 10 nap mulva v�rakoz�s ellen�re visszat�rt r�gi otthon�ba �s k�r�lbel�l 3 h�tre r� egy cs�rben 10 fiat ellett. Ezek a n�szutak k�s�bb m�g k�tszer ism�tl�dtek, ut�na egyszer 15, egyszer 12 fiat ellett otthon egy ist�ll�ban; egyszer hat h�tig elmaradt. A legfurcs�bb, hogy a szel�d n�st�ny h�ziny�l mindig hazat�rt �s a 6 heti t�voll�t ut�n sem vadult el. K�r�lbel�l a fiak fele sz�rke �s fekete volt, a t�bbiek pontosan olyanok, mint a vad �reginyulak. Az apa szok�sai j�l �r�kl�ttek a ny�lfiakra, mert ezek az �lban hamarosan szab�lyos lak�st �stak maguknak �s igen ijed�sek maradtak, m�g anyjuk teljesen szel�d volt.

Az �reginy�l t�pl�l�ka pontosan az, ami a mezeiny�l�. De sokkal t�bb l�that� k�rt okoz, mint amaz. Ami a m�kus a f�n, mondj�k a M�ller-fiv�rek, az az �reginy�l a f�ld�n, amelyet minden ir�nyban al��s, m�r ez�ltal is nagy k�rt okozva a fa�llom�nyban, k�l�n�sen a t�level�kben. Hogy az �reginy�l iszik, sokszor �ll�tott�k �s sokszor k�ts�gbe vont�k. Az �reginy�l gyenges�ge abban �ll, hogy csak kis t�vols�gokon gyorsl�b�… Ha most minden nap egy forr�st vagy patakot kellene felkeresnie, hogy ihasson, akkor �ll�thatjuk, hogy ellens�gei r�vid id� alatt kipuszt�tan�k. Az�rt eleve feltehetj�k, hogy a f�vek harmat�val, s�t a n�v�nyek nedv�vel is be�ri. Itt a helye annak is, hogy beillessz�k azt a tud�s�t�st egy h�ziny�l k�l�n�s �zl�st�velyed�s�r�l, amelyet Landois m�nsteri zool�gus adott k�zre. Felgte faluban az egyik tehenesl�nynak felt�nt, hogy egyik kecsk�je hirtelen semmi tejet sem adott. Egy nap megfigyelte, hogy egy, a kecske�lban bez�rt h�ziny�l (Lapin b�lier) h�ts� l�baira �llt �s kiszopta a kecske t�gy�t. Miut�n pedig a tolvajt elt�vol�tott�k az �lb�l, a kecske megint rendesen adta a tejet, mint azel�tt. Ahol az �reginyulak biztons�gban �rzik magukat, hihetetlen�l szemtelenek lesznek. Egy angol f�c�nkedvel� a „Field”-ben besz�li, hogy egy �pol� fittyent�s�re h�rom �reginy�l mindig el�bb ott volt az etet� helyen, mint a f�c�nok s a b�z�t az ember l�bai el�tt falt�k. A b�csi Praterban azel�tt ezersz�mra tany�ztak �s legel�s k�zben sem kiab�l�st�l, se k�dob�l�st�l nem zavartatt�k magukat.

Sehol sem gondozz�k, hanem minden�tt vad�ssz�k �ket, m�g az �ltal�nos vad�v�s idej�n is. M�gis vad�szg�r�ny n�lk�l ki nem irthat�k; csak ha a k�rny�ken a k�z�ns�ges g�r�ny, nyest �s hermelin nagyon elszaporodnak, vagy ha ott uhuk �s m�s nagy baglyok vannak, vessz�k �szre, hogy fogynak. A nyestek lak�saikban is �ld�zik szeg�nyeket, s akkor majdnem mindig elvesztek; vagy az uhuk viszik el �ket �jjel a legel�r�l. Hogyha most helyenk�nt sokat panaszkodunk az �reginy�l terhes �s �rtalmas volta miatt, nem szabad elfelejten�nk, hogy ezeket a bajokat nagyr�szt magunk okoztunk �s pedig a ragadoz�k t�ls�gos �s term�szetellenes tizedel�se �ltal; a term�szetes egyens�ly megzavar�sa a pillanatnyi k�zvetlen haszon �rdek�ben, mindig megbosszulja mag�t.

�l�sk�d� „bels�” ellens�gei is vannak az �reginy�lnak k�l�nf�le b�lf�rgek alakj�ban. �gy a vastagb�lben �s vakb�lben egy kis fon�lf�rge van – amely a mezeiny�lban is el�fordul – (Oxyuris ambigua Rud.), azonk�v�l m�g egy ostorfej� f�reg (Trichocephalus unguiculatus Rud.) �l a vastagb�lben �s egy Strongylus faj (Strongylus strigosus Dujard.) a t�bbi bels� r�szben, k�l�n�sen a t�d�ben. Egy galandf�reg (Taenia pectinata Goeze) a v�konyb�lhez tapad �s k�t galandf�reg – �gy a Cysticercus pisiformis, mely a Taenia serrata Goeze �s a Coenurus cerebralis, mely a Taenia coenus Sieb. – bors�k�i fejl�dnek az �reginy�l m�j�ban �s agyvelej�ben, ahonnan csak akkor jutnak tulajdonk�ppeni gazd�ikba, a ragadoz� �llatokba, ha azok zs�km�nyul ejtik �ket. Egy egysejt� �l�sk�d� (Coccidium cuniculi Riv.) a m�jat �s az epej�ratokat sz�llja meg �s okozza, M�gnin szerint a Franciaorsz�gban „gros ventre”-nak nevezett betegs�get, amely ott m�r nagy puszt�t�st okozott az �reginyulak k�zt („Bull. Soc. Nat.” d’accl. 4. ser. tom. V.) �s az�rt, mint irt�szert Ausztr�li�ban is aj�nlott�k.

Az �reginy�l vad�szat�t, a ny�lhajt�st �s azt a szeg�nyes t�jat, melyen a vad�szat t�rt�nni szokott Oberl�nder �rja le „Quer durch deutsche Jagdgr�nde” c�m� m�v�ben: „L�bunk els�llyed a ritka fenyves k�nny� homokj�ban, amelynek s�t�t f�i k�l�n�s ellent�tet k�peznek a fak�s�rga homokkal. A fiatalabb �ltetv�nyekben �s irt�sokban erika n�, az a szer�ny kis n�v�ny, mely az�ltal, hogy a legszeg�nyesebb t�jakon, mint Fl�ra egyetlen gyermeke �rvendezteti a szemet, annyi bar�tot szerzett mag�nak... Hogy a k�zeli �s t�volabbi ismer�s�knek �s vad�szbar�tainak alkalmat adjon, hogy egyszer sz�v�k szerint kil�v�ld�zhess�k magukat, a vad�szter�let gazd�ja speci�lis �reginy�lhajt�sokat rendez... Ami ezekn�l a hajt�sokn�l f�leg kellemesnek t�nik fel az �tlagos vad�sznak, az az �vatoss�gi rendszab�lyok teljes hi�nya... Hangosan besz�lgetve, vicceket mes�lve s rajtuk nevetve halad a t�rsas�g, m�g a t�volban a hajt�k kurjant�sa mutatja, hogy ott sincs semmif�le �vatoss�gi k�nyszer... Ann�l fontosabb az id�, mert es�s, zord id�ben a legt�bb �reginy�l felkeresi lak�s�t, �gyhogy az ilyenkor kezdett hajt�s bizton csek�ly eredm�nnyel j�rna. L�v�sre k�szen �llnak a vad�szok, a hajt�k kiab�l�sa jelzi a hajt�s kezdet�t �s nemsok�ra gyors egym�sut�nban sz�lnak az els� l�v�sek. Most m�r el�l, a hajt�s frontj�ban l�that�k az els� �reginyulak. Eleinte igen k�nny� c�lpontok, mert j�ideig csendesen �lnek �s �gy r�vid t�vols�gra k�nnyen ledurranthat�k... Hamar v�ltozik a helyzet. A hajt�k k�zelednek; egy k�rtjel tiltja a l�v�ld�z�st a hajt�k fel�, ahol soksz�z ny�l �l �sszevissza. A hajt�kt�l szor�tva, eleinte egyenk�nt azt�n tucatsz�m pr�b�lj�k �tt�rni a vad�szok frontj�t, hogy a szembenl�v� erd�ben elt�njenek. �s hogyan menek�lnek a k�kessz�rke f�rge kis fick�k – egy gummilabda, ha minden er�nkb�l f�ldh�zv�gva, majd itt, majd ott sz�kik fel, k�r�lbel�l azt a k�pet adja, mint a r�m�lten menek�l� ny�l. Nem is lehet �sszehasonl�tani a mezeiny�l szab�lyos, egyenes szalad�s�val, amelyet a pusk�val nyugodtan k�vethet�nk, hogy teny�rnyire a feje el� c�lozva, ter�t�kre hozzuk. Aki hasonl�an akarna az �reginy�ln�l l�ni, hamar �szrevenn� a k�l�nbs�get a mezei- �s �reginy�l k�zt. Az �reginy�lnak sz�nt l�v�s vill�mgyors c�lz�st k�v�n, ami csak kit�n� l�v� saj�tja, aki �rti a kap�sb�l val� l�v�st.”

Aj�nlj�k m�g az �jjeli vad�szatot is, f�nysz�r�val, amely a vadat egyszersmind vak�tja �s meg is vil�g�tja. („Wild und Hund” 1910, „St. Hubertus” 1912.) Spanyolorsz�gban – mondja Wildungen – a vad�szok �ll�t�lag �rtenek hozz�, hogy minden kor� �s nem� �reginyulat egy szalmasz�lon vagy lev�len ut�nzott hanggal el�csalogass�k. N�lunk ezt a met�dust nem ismerik �s nem is tudjuk mif�le hangot is ut�noznak tulajdonk�ppen. Igaz, hogy az �reginy�lnak is vannak panaszos hangjai. Otto ism�telten �szrevette, hogy s�nt�ra l�tt �reginy�l m�g kisdarabig szaladt, azt�n hirtelen fekve maradt �s metsz�en felsikoltott, oly �les hangon, amilyent m�skor sohasem hallott. Ilyen �llatok rendesen elt�rt csontjukkal valami �gon fennakadnak �s e percben k�l�n�s nagy f�jdalmat szenvednek.

Az a vad�szat, amely az �reginyulat nem mint mulats�gos vadat kezeli, hanem mint gonosz k�rtev�t, az a g�r�nnyel val� vad�szata. Erre a fog�sra, ellent�tben a vad�szattal, bor�s napok a legalkalmasabbak, amikor az �reginyulak lyukaikban tart�zkodnak.

Franke E. praktikus utas�t�sokat ad erre n�zve „Das Frettchen, seine Zucht, Pflege und Dressur zur Jagd auf Kaninchen” c�m� m�v�ben.

Magyarorsz�gon az �reginy�l b�rmikor vad�szhat�. Az 1883: XX. tc. 13. �-a szerint „a tengeri (�regi) nyulat saj�t ter�let�n a birtokos b�rmikor elpuszt�thatja azon esetben is, ha a vad�szat b�rbe volna adva; ha azonban a puszt�t�st hajt�kkal vagy b�rminem� vad�szebekkel akarja v�gbevinni, ebben az esetben a b�rl� beleegyez�s�t tartozik kieszk�z�lni.” Az �regi nyulat a fenti t�rv�ny a k�rt�kony �llatok k�z� sorozza. Hogy nem okn�lk�l, arr�l m�r az �letm�dj�nak ismertet�s�vel kapcsolatban meggy�z�dhett�nk.

A k�l�nf�le vad�szati m�dszerek k�z�l a legr�gibb az �reginy�lnak vad�szg�r�nnyel val� vad�szata. A vad�szg�r�nyt a vad�szatra puh�nb�lelt fedeleskos�rban, esetleg vad�sztariszny�ban viszik ki. A ny�ltany�hoz �rve, megkeres�nk minden j�rt lyukat, folyos�t �s mindegyik el� egy zs�kform�ra szabott, mintegy 1 m�ter hossz� h�l�t �ll�tunk fel, mely egy gy�r� k�r�l van fonva �s hozz�er�s�tve. Erre azut�n a f�bej�ratba bebocs�tanak egy vad�szg�r�nyt �s a ny�l�st szint�n elz�rj�k. Mihelyt a nyulak �szreveszik a benyomul� ellens�get, r�m�lten menek�lnek kifel� �s beleszaladnak a h�l�ba, ahol agyonverik �ket.” Vad�szat�nak nemesebb m�dja, ha a vad�szg�r�nyt csak kiugrat�sra haszn�lj�k �s a kiugrott nyulat pusk�val l�vik agyon.

A vad�szg�r�ny v�rszomja semmivel sem kisebb, mint a k�z�ns�ges g�r�ny�. �ppen ez�rt ny�ltany�ba bocs�t�s el�tt kis b�rsz�jkosarat raknak r�, nehogy a nyulakat meg�lje. Hogy a vad�sz mindig tudja, merre j�r az �llat, �leshang� cseng�t akaszt a nyak�ba. A cseng�t legjobb gummiszalaggal a nyakra er�s�teni, mert k�l�nben k�nnyen megt�rt�nhetik, hogy egy ki�ll� fagy�k�ren az �llat v�letlen �nakaszt�ssal nyomorultul v�gzi �let�t. A sz�jkos�r n�lk�l beeresztett vad�szg�r�ny, ha ny�lfiakat is tal�l a tany�n, r�gt�n f�lfalja azokat, � maga pedig leheveredik a meleg f�szekbe, s addig v�ratja a gazd�j�t odakint, am�g kedve tartja. Ilyenkor legjobb csalogat� egy bot v�g�re k�t�tt eleven �reginy�l… Nincs vad�szg�r�ny, mely e csalogat�snak ellen tudna �llani, v�rszomja fel�lkerekedik, r�rohan a ny�lra, bel�harap s akkor azzal egy�tt kivonszolhat�.

Az �reginy�l nyoma term�szetesen majdnem pontosan egyezik a mezeiny�l�val, eltekintve megfelel�en kisebb m�retekt�l, amelyek k�r�lbel�l egy f�lig fejlett mezeiny�l�val egyeznek. Az �r�l�ke is mezeiny�lszer�, csakhogy kisebb, majdnem goly�forma darabokb�l �ll, melyek nagyobb t�megben tal�lhat�k. Hangot �ppoly ritk�n ad, mint a mezeiny�l, f�lelm�ben vagy nagy f�jdalm�ban �that�, vil�gos sz�nezet�, vis�t� f�ttyszer� hangot hallat.

Az �reginy�l h�sa feh�r �s j��z�, b�r�t is ugyan�gy haszn�lj�k, mint a mezeiny�l�t. B�r sokan el��t�letb�l nem eszik meg a h�s�t, �jabban nagyobb keresletnek �rvend. �gy a berlini k�zponti v�s�rcsarnokban 1906-ban 160.400 darab (122.500 kg) ker�lt piacra, mintegy 97.500 aranym�rka �rt�kben.

Pomp�s le�r�st ad a vad �reginyulakr�l Liebe K. („Zoologischer Garten” 1889). „Az alig 3–4 nap �ta nyitottszem� fiatal �llatok a f�ny ir�nt nagyon �rz�kenyek.” K�s�bb dr�tketrecbe helyezte �llatait �s pedig olyanba, amelyben nem volt s�t�t sarok; naponk�nt k�tszer engedte ki innen �llatait, hogy szabad mozg�st nyerhessenek. A szoba sark�ba helyezett �s f�r�szporral telt kis l�dik�t a legt�bb sz�vesen fogadta s azon t�l a szob�t �s ketrecet mintaszer�en tiszt�n tartott�k… Ha eleinte egyik-m�sik v�t a szobai tisztas�gt�rv�ny ellen egy kell� pillanatban az �llat fel� dobott kend� vagy t�rgy r�vid id� m�lva meghozza az eredm�ny… Persze, ameddig a l�dik�ban �lnek, nem szabad �ket zavarni. Ilym�don tisztas�gra szoktathat�k mindazok az �llatok, – mint p�ld�ul h�rcs�g, borz, nyest – amelyek a szabadban is tiszt�k. A h�ziny�l fiataljai p�ld�ul sokkal nehezebben szoknak a tisztas�ghoz, s�t vannak k�z�tt�k olyanok is, amelyek sohase lesznek szobatiszt�k. Legzseng�bb fiatals�gukban is, amikor m�g csak tejjel t�pl�lkoznak, a vad �reginyulak okosabbak, mint a h�zinyulak. �gy ha az �llatk�kat az asztal sz�l�re �ltetj�k, akkor a vad �reginyulak a szakad�k vesz�lyes volt�t az asztal �s a padl� k�z�tt igen helyesen �t�lik meg �s gondosan ker�lik azt, hogy a veszedelmes m�lys�ghez k�zel j�jjenek; e k�zben fej�ket �s f�l�ket folyton mozgatj�k, ide-oda n�zel�dnek, vizsg�l�dnak. A fiatal h�zinyulak hasonl� helyzetben ostob�n �s gondoskod�s n�lk�l mennek az asztal sz�l�re �s rendesen leesnek az asztalr�l.

Azonk�v�l a vad �regi nyulat jellemzi „nagy, majdnem szolgai ragaszkod�sa �pol�j�hoz”, akinek pedig, s ez a k�l�n�s, nem is kell az egyetlen �s els� gondoz�nak, azaz etet�nek lennie. �gy Liebe feles�ge egy eg�szen fiatal vad �reginyulat nevelt fel tejen, mely azonban eg�szen k�l�n�s vonzalmat �rult el a f�rj ir�nt. „Ha az �llatka az asztalon s�t�lt – �rja Liebe – �s f�lni kezdett, akkor r�gt�n hozz�m sietett �s kab�tom ujj�ba vagy mell�nyem m�g� b�jt. K�s�bb �lembe ugrott �s karom vagy kab�tom v�delm�t kereste. Ha gazd�ja a szob�ba l�pett, „ r�gt�n tudta ezt, szimatolva k�zeledett �s �r�m�t ugr�ndozva fejezte ki”. Nemsok�ra „azut�n, hogy leszokott a tejr�l, feles�gemt�l egy falatot sem fogadott el t�bb�, egy�ltal�n senkit�l, mint t�lem… Pedig az �llatnak semmif�le rossz b�n�sm�dban nem volt r�sze, s �gy rossz tapasztalatot se szerezhetett szimp�ti�j�hoz �s ellenszenv�hez. F�ldim �s j�bar�tom Brehm A. �rasz�m foglalkozott vele, s azt hitte, hogy vele, a tapasztalt �llatismer�vel szemben ez az antip�tia nem lesz tart�s, mindhi�ba!… Brehm karj�t az eny�m al� cs�sztatta �s kez�t pisk�t�val az ujjai k�z�tt az eny�m al�: mindhi�ba, a nyuszi orra finomabb, �lesebb volt, mint a mi ravaszkod�sunk, de mindig tiszt�n l�tszott, hogy csak az orra vezette a kis �llatot, nem pedig a l�t�s, vagy hall�s… A szagl�s hat�rozottan a legfejlettebb �rz�ke: az �llat �lland�an mozg� orrocsk�ja tartja fenn els�sorban az �sszek�ttet�st a k�lvil�ggal. A lelki em�ci�k er�ss�g�t, melyeket k�ls� dolgok okoznak, leolvashatjuk arr�l a temp�r�l, ahogyan az orra mozog. Egy darab k�tszers�lt�n, amelyet sok pap�rba csavartunk, l�thatjuk, mily gyorsan vesz tudom�st annak tartalm�r�l. K�l�nben a hall�suk biztosan nem rossz, de �gy l�tszik, mintha az �reginy�l hall�sa egyes hangok ir�nt nagyon tompa, m�sok ir�nt pedig sokkal �lesebb lenne. Zenei hangok majdnem semmi hat�st nem gyakoroltak r�juk, ellenben eg�sz gyenge zajokra reag�ltak, amit a f�lek mozg�s�b�l lehetett megismerni, m�gink�bb abb�l, hogy r�gt�n abbahagyt�k a r�g�st, ha �ppen ettek. Er�s �t�sek hangja megijesztette �ket, de a mennyd�rg�sre nem �gyeltek. Hogyha idegen terepen el�remer�szkednek, akkor a f�lek ritk�n �llanak egyform�n, hanem k�l�nf�lek�pp, az egyik p�ld�ul oldalra �s lefel�, a m�sik el�reir�ny�tva. Nyilv�nval� teh�t, hogy a hall�s nagy szerepet j�tszik. Ezt k�l�nben abb�l is gondolhatjuk, hogy az �llat a f�l�ben l�v� finom sz�r�k gyenge �rint�s�re igen �rz�kenyen reag�l.” Liebe lehets�gesnek �s val�sz�n�nek tartja, hogy e f�lsz�r�k vibr�l�sa az �szrevev�sben seg�tenek az �llatnak.

„ Hogy mind az �regi-, mind a mezeinyulak er�s nappalif�nyben nem nagyon j�l l�tnak, r�gen ismeretes t�ny.” De az�rt csak el��t�let az, hogy „hom�lyban �s s�t�ts�gben l�t�k�pess�g�k igen nagy.” Mikor Liebe az �llatok magatart�s�t f�nyben vizsg�lta, azt tapasztalta, hogy „egy esetben sem �lltak jobban a hom�lyban, mint az emberek.” Nappali �lmukat a fogs�gban k�nnyen megszak�tj�k �s a „a legkisebb alkalommal is r�gt�n k�zn�l vannak, m�g d�lben is. Igen hamar meg�rtik a t�ny�rok �s ev�eszk�z�k cs�r�mp�l�s�t, ha eb�dre ter�t�nk. Azt�n, ha a csal�d asztaln�l �l, kij�nnek �s kiv�lasztott kedvenc�k mellett, ak�r f�rfi, ak�r n� legyen, sz�pen „szolg�lnak” mint a kis kuty�k, mik�zben koldulnak �s orrukkal szimatolnak. Ha t�lsok� tart, m�g egy kis kenyeret vagy burgony�t kapnak, akkor t�relmetlenkednek �s gazd�juk �l�be ugranak. Ha az ugr�s siker�lt, nagyon j�l tudj�k, hogy nem dobj�k le �ket �s mialatt els� l�bukat az asztalra teszik, minden f�lelem n�lk�l vizsg�lj�k �r�kk� mozg� orrocsk�jukkal az asztal felett terjeng� illatokat, s mindenekel�tt a falatokat, melyek a villa hegy�n sz�junkba v�ndorolnak.”

Sz�vesebben, mint a magukfajt�j�val, j�tszadoznak az emberrel, ki �ket erre hangolja; fog�csk�t j�tszanak a k�zzel; hogyha a pamlagra h�vjuk �ket, elb�jnak �s azt�n halkan �s �vatosan el�j�nnek a m�sik oldalr�l, majd els� l�bukkal r�csapnak a k�zre, de nem harapnak m�g gy�ng�n �s j�t�kb�l sem. Egy k�l�n�s kedvesked�sb�l – melyet n�ha egym�sk�z�tt gyakorolnak – egym�s sz�j�t lenyalj�k; ezt a h�zelg�st gazd�jukkal szemben is alkalmazz�k: hogyha nyugodtan fekszik a pamlagon, amikoris sz�vesen felj�nnek mell�re �s sz�j�t, szak�ll�t nyalogatj�k. Bels� j��rz�s�ket �s �r�mteli hangulatukat keresztugr�sok fejezik ki. Minden k�l�n�sebb lend�let n�lk�l, lass� j�rk�l�s vagy �l�s k�zben, a vid�mkedv� nyuszik hirtelen megr�zz�k fej�ket �s felfel� ugranak, mialatt mind a n�gy l�bukkal ell�kik magukat a f�ldt�l mintegy egy-m�sf�ll�b magasra. E k�zben a leveg�ben rendesen egy furcsa fordulatot v�geznek, �gyhogy test�k tengelye el�bbi �ll�s�hoz k�pest t�bb�-kev�sbb� der�ksz�gbe jut. Az �r�mnyilv�n�t�snak ez a m�dja csak az �llat id�sebb kor�ban t�nik el.” Liebe igen tal�l�an a bakugr�ssal hasonl�tja ugr�sukat �ssze, amely nagyon hasonl�t a fiatal k�r�dz�k ugr�ndoz�s�hoz. Liebe olyan eseteket is eml�t, amelyek azt bizony�tj�k, „hogy az egy�nek mint egy�nis�gek fejl�dnek tov�bb” �s ebb�l k�vetkeztetve, �va int att�l, hogy egyes megfigyel�sekb�l �ltal�nos�tva az eg�sz faj tulajdons�gaira k�vetkeztess�nk. „Egy vad �reginyulam hozz�szokott ahhoz, hogy a padl� deszk�it r�gics�lta. Egy m�sik k�l�n�s �r�m�t lelte abban, hogy feles�gem egy bizonyos ruh�j�ba lyukakat harapott. De t�rsaiknak esz�kbe sem jutott, hogy ezeket a neveletlens�geket szint�n megszokj�k. Egyik nagy ellenszenvvel viseltetett egyik kosztosom ellen; m�r messzir�l megismerte l�pteit, morogva el�be �llt, nem akarta tov�bbengedni, s�t ut�na szaladt �s cip�j�be pr�b�lt harapni. �pp�gy az egyiknek kedvenc �tele nem az a m�sik sz�m�ra. Rendk�v�l gyorsan jutnak a szelid�tett �reginyulak arra a meggy�z�d�sre, hogy tisztas�gi l�dik�jukban teljes biztons�gban vannak. Ha pajkoss�gb�l valami helytelent k�vet el az �llat, amir�l tudja, hogy b�ntet�s k�vetkezik ut�na, akkor, mihelyt a gazda bel�p, gyorsan a l�d�ba menek�l �s nem j�n ki el�bb, m�g az el nem t�vozik. De a b�ntudat ritk�n tart tov�bb egy f�l�r�n�l, legfeljebb egy �r�n�l. Nagyon k�v�ncsiak, mindent megvizsg�lnak, ami �tjokba vet�dik, de el�sz�r orrukkal alapos el�tanulm�nyt v�geznek. A rosszkedv�ket h�ts�l�baik k�l�n�s mozg�s�val fejezik ki. A h�ts�l�bakkal val� dobog�snak egy�bk�nt t�bbf�le jelent�s�ge lehet. A t�bbi �llatra gyakorolt hat�s ut�n �t�lve, ezek a dobbant�sok n�ha figyelmeztet�jelek, amelyek gyors menek�l�st okoznak, n�ha gy�lekez�sre felsz�l�t�k, amelyekkel a fiatalokat az �regek magukhoz h�vj�k, n�ha minden k�vetkezm�nyn�lk�li kifejez�sei valamely indulatnak. Az ijedts�get, f�lelmet, d�h�t, bosszankod�st, szeretetet bizony�ra legt�bbsz�r a h�ts�l�bakkal val� toporz�kol�ssal fejezik ki.

A h�ziny�l manaps�g mint h�s- �s pr�m�llat a legnagyobb jelent�s�ggel b�r. K�l�n�sen err�l a helyr�l, ahonnan a legsz�lesebb k�r�kbe is elhat a sz�, nem hangs�lyozhat� el�gg� nyomat�kosan �rt�ke �s haszna; a h�ziny�lat, mint olyant, m�g k�zel sem m�ltatj�k annyira, amint ezt a folyton fokoz�d� h�sdr�gas�g mellett meg�rdemeln�, �s ahogy Franciaorsz�gban, Belgiumban �s Angli�ban m�r r�g�ta t�rt�nik. �s pedig csak puszt�n el��t�letb�l! Mert ha az el��t�leteknek komoly, s�t a legkisebb alapja is volna, az angolok, franci�k �s belg�k aligha �ln�nek oly s�r�n h�ziny�lh�ssal. Sokkal �dv�sebb volna, ha azoknak, akiknek nem jut a vas�rnapi ty�kh�sra, legal�bb h�ziny�l volna a serpeny�j�ben!

A h�ziny�l k�ts�gtelen�l az �reginy�lt�l sz�rmazik, ez ut�bbit r�vid id� alatt meg lehet szelid�teni, a h�ziny�l pedig szabadj�ra eresztve, p�r h�nap alatt teljesen elvadul s ivad�kai sz�nben ism�t vissza�tnek a vad fajt�ra. A megszelid�tett �reginy�l �pp�gy tarthat�, mint a h�ziny�l, de ritk�n szel�d�lnek meg eg�szen �s ha megfogjuk �ket, rendesen harapnak �s karmolnak. Az egy�tt nevelkedett �reginyulak j�l megf�rnek egym�ssal, de ha idegent ereszt�nk k�z�j�k, azt rendesen agyonharapj�k. Harcba csak a n�st�nyek keverednek egym�ssal. A n�st�ny sz�r�vel puh�ra b�lelt f�szk�ben rendesen 5–7, de n�ha t�bb fiat vet. Lenz feljegyezte egy n�st�ny �vi szaporulat�t, amely szerint janu�r 9-�n 6, m�rcius 25-�n 9, �prilis 30-�n 5, m�jus 29-�n 4, j�nius 29-�n 7, augusztus elsej�n 6, szeptember 1-�n 6, okt�ber 7-�n 9 �s december 8-�n 6, teh�t egy �vben �sszesen 58 k�lyke volt.

A j�l t�pl�lt h�zinyulak n�ha nagyon vakmer�kk� lesznek s nemcsak azt karmolj�k �s harapj�k meg, aki meg akarja �ket fogni, hanem m�s �llatokat is – k�l�n�sen irigys�gb�l – megt�madnak. Lenz s�gor�nak volt egy v�n h�m h�zinyula, melyet a juhokkal egy�tt tartott. Mikor elkezdt�k a juhokat eszparzettel etetni, annyira �zlett ez az �regnek, hogy legsz�vesebben egyed�l ette volna meg az eg�szet. Oda�lt a takarm�ny mell�, morgott, makogott, harapott, s�t egy juhnak a nyak�ra ugrott �s j�l megharapta. Az el�siet� emberek ugyan nyakoncs�pt�k, de mindaddig marta a juhokat, m�g csak el nem t�vol�tott�k az ist�ll�b�l. Egy m�sik ny�l v�resre harapta egy fiatal kecskegida l�b�t, felugrott a baknak a nyak�ra �s beleharapott a f�l�be. �gy kellett ezt is elt�vol�tani. Az ilyen v�n h�mek n�ha k�lykeiket, s�t n�st�ny�ket is megmarj�k, mely ut�bbit arra is r�vesznek, hogy rosszul b�nj�k fiaival. Ha az anyany�l nem szoptatja, vagy �ppen megfojtja egyik-m�sik fi�t, a t�bbit csak �gy lehet megmenteni, ha a h�met elk�l�n�tj�k.

A h�ziny�lteny�szt�s n�lunk csak most kezd fellend�lni, b�r k�lf�ldi viszonyokhoz m�rten m�g er�sen kezdetleges fokon �ll. Sokan ma is gyerekj�t�knak tartj�k, de azok nem sz�molnak azzal, hogy mily nagy jelent�s�g� ez, mint n�peledel. Neundorf mondja a k�vetkez�ket: „A h�ziny�l, amelyet okszer�en k�l�n�sen Angli�ban, Belgiumban �s Franciaorsz�gban teny�sztenek, sok ezer embernek nyujt kis t�ke mellett nemcsak biztos keresetet, hanem h�st is; �gy nevezett orsz�gok nemzeti vagyon�nak �rt�k�t sok milli� m�rk�val emeli… A h�zinyulak nem ig�nyes, szer�ny �llatok; megel�gednek a konyha, kert �s cs�r�k hullad�kaival; se dr�ga takarm�nyt, se k�lts�ges berendez�st nem ig�nyelnek. Az�ltal, hogy az addig alig �rt�kes�thet� hullad�kokkal is be�rik, a haszon k�t, s�t h�romszoros�ra emelkedik. Anglia �s Franciaorsz�gban a h�zinyulat szeg�ny �s gazdag ember egyar�nt fogyasztja.” A h�ziny�lh�s t�p�rt�k�t St�ver sz�mszer�leg is bizony�tja. „A ny�lh�s zs�rmentes alakban 75% vizet �s 25% szil�rd alkatr�szt, m�g a legjobb min�s�g� zs�rmentes �k�rh�s 78% vizet �s 28% szil�rd alkatr�szt tartalmaz. Ebb�l is kit�nik, hogy t�p�rt�kben felette �ll a csirkeh�snak �s csak kev�ssel marad el az �k�rh�s m�g�tt. Nevezett orsz�gokban a paraszt-, munk�s- �s kispolg�ri oszt�ly vas�rnapi pecseny�j�t k�pezi; az �nyencnek v�ltozatoss�got nyujt. H�sszeg�ny vid�keken pedig a h�shi�ny r�szleges enyh�t�s�re szolg�l, kist�k�sek, munk�sok, tisztvisel�k, k�zm�vesek pedig mint mell�kfoglalkoz�st �zik teny�szt�s�t a biztos haszon miatt. Ez�rt a ny�lteny�szt�s nagy n�pszer�s�gnek �rvend �gy szeg�nyn�l, mint gazdagn�l.”

Csak nem szabad �gy sz�m�tani, hogy mivel 20 h�ziny�l – amelyeknek lak�sa �s takarm�nya nagy k�lts�g n�lk�l beszerezhet� – nagyon csinos �sszeget j�vedelmez, 200 drb 10-szer �s 2000 drb 100 annyit fog hozni. Ebb�l a hamis k�vetkeztet�st�l nagyon �v a m�rvad� angol „Book of the rabbit”, amid�n p�ldak�ppen nagyon tal�l�an a sokat emlegetett sz�rnyasteny�szt� farmokra mutat r� �s sz�raz angol-sz�sz humorral jegyzi meg, hogy ilyen ny�lfarmokn�l az, aki keres, val�sz�n�leg csak az az ember lesz, aki a sz�ks�ges teny�sznyulakat sz�ll�tja. A h�ziny�lteny�szt�s mott�ja legyen teh�t: „Sok kicsi sokra megy.”

Hogy milyen csod�latram�lt� eredm�nyei vannak azonban a kisteny�szt�k munk�j�nak a h�ziny�lteny�szt� orsz�gokban, azt n�h�ny sz�m vil�g�tja meg a legjobban, csak az osztendei piacr�l hetenk�nt 300.000 h�ziny�l ker�l kivitelre Londonba, ahol a hetifogyaszt�s legal�bb f�lmilli�, a napi pedig 75.000 darab, Franciaorsz�g h�ziny�lilletm�nye �venk�nt 85 milli�, m�s adatok szerint 100 milli�, 350 milli� frank �rt�kben; egyed�l P�rizs �venk�nt 3 milli� darabot fogyaszt. Angli�ban – mint Lord Malmesbury 1872-ben az angol fels�h�zzal k�zli – m�r k�r�lbel�l 50 �v el�tt �venk�nt 650.000 m�zsa ny�lh�st fogyasztottak 32,250.000 m�rka �rt�kben. A derby-i p�sp�k �venk�nt saj�t teny�szet�b�l 12.000 darab ny�lb�rt ad el. Hasbach szerint a lev�gott ny�lb�l kev�s megy veszend�be; t�bb k�s�rletet v�gzett �s �gy tal�lta, hogy egy r�gebbi teny�szt� sz�m�t�sai – aki a h�ziny�l lev�g�sa ut�n a teljes s�lyb�l 15%-ot sz�m�t v�rre �s ehetetlen bels�r�szekre, 10%-ot a l�bakra �s b�rre, �s hogy 12% zs�r, 30% f�z�h�s �s 33% s�tnival� h�s marad, teljesen helyt�ll�k. Melyik m�s v�g�marh�n�l tal�lunk hasonl� el�ny�s viszonyokat?… Legjobb �z� az 5–8 h�napos �llatok h�sa, mikor m�g 4–5 kg s�ly�ak. Az �regebb �llatok h�sa, – ezalatt azok �rtend�k, amelyek id�sebbek, mint 1 1/2 �vesek, – sokat vesz�t j� �z�b�l �s erej�b�l. K�l�n h�ziny�l-szak�csk�nyvet �rt Pr�pper, amely t�bb mint 100 receptet tartalmaz.

A h�ziny�lgerezn�t k�l�n �s igen fejlett ipar dolgozza fel; nemes pr�mut�nzatokat k�sz�tenek bel�le. �ppoly jelent�s a ny�lsz�rfogyaszt�s is, mi�ta mindenki ny�lsz�rkalapot visel. Hasbach mondja, hogy Franciaorsz�gban �venk�nt t�bb mint 30 milli� frankot adnak ki ny�lb�r�k�rt csak a kalapgy�rt�k �s ezenk�v�l a ny�lgerezn�b�l k�sz�tett pr�mek �rt�ke t�lhaladja a 10 milli� frankot. Genfben t�bb mint 2000 munk�st foglalkoztat a pr�mek elk�sz�t�se �s fest�se. Brasz szerint a ny�lpr�mk�sz�t�s m�g ma is majdnem kiz�r�lag Belgiumra �s Franciaorsz�gra szor�tkozik, ahonn�t �venk�nt 12–15 milli� kik�sz�tett ny�rott �s t�bbnyire szilskinre festett pr�met sz�ll�tanak k�lf�ldre; a belg�k szilskinut�nzatai kisebbek �s min�s�gben sil�nyabbak, mint a franci�k�. N�metorsz�gban eddig (1917) csak egy ilyen nagy gy�r van az als� Rajna mellett Unkel-ban, amely �venk�nt 3 milli� gerezn�t dolgoz fel; ezt a gy�rat egy 1870-ben Franciaorsz�gb�l kiutas�tott rajnavid�ki n�met alap�totta. A k�z�ns�ges vadsz�n�eken k�v�l Franciaorsz�g �venk�nt 500.000 darab ez�stnyulat dolgoz fel, amelyek k�z�l a legjobbakat csinos, eredeti sz�n�kben hagynak meg, s csak a sil�nyabbakat festik meg. A r�vidsz�r�, tiszta feh�r albinonyulak f�gy�jt�helye (k�r�lbel�l 2 milli� darab) Polnisch-Lissa N�metorsz�gban �s a t�bbi gal�ciai keresked�v�ros. Inn�t ker�lnek a kereskedelembe a hermelinut�nzatok, amelyeket mindig szebben �s szebben tudnak el��