Serpenyős sertéspörkölt

1000 éves magyar konyha. Mostanság bizony elég rossz sora van. A huszadik században a két világháborút követően fordult csak elő, hogy családjaink konyhája alapanyagok gazdagságában átmenetileg hiányt szenvedett, de a magyar nép áldozatos munkával rövid idő alatt mindannyiszor leküzdötte és Kánaánt varázsolt az üzletek és piacok pultjaira.

Nem úgy az ezredforduló végi rendszerváltás utáni időszakot, mikor is a termelési és piaci összeomlásból fakadó teljes anyagi csőd, a magyar családok többségének még a mindennapi táplálkozásukhoz szükséges alapvető élelmiszerek megvásárlását is, szinte lehetetlené tette. Mind ez pedig békeidőben történt.

Szegedi halászlé

A keletre csörtető globalizáció és a lelketlen hazai privatizáció felzabálta nem csak élelmiszerpiacainkat, hanem az addig eurókonfort mezőgazdaságunkat és annak termelését.

Eltűntek a híres Lacikonyhák a hangulatos kis éttermek, utcai tejbárok, a friss zöldséget és gyümölcsöt olcsón árusító kofapiacok, és helyette, jöttek a szokásainktól és íz világunktól oly szokatlan Mc' Donalds, Mc Chiken, Burger King gyors falatozók és az íztelen nyugati és tengerentúli zöldségek és gyümölcsök.

Farsangi fánk

Hányszor próbáltuk jártunkban- keltünkben korábbi külföldi utjainkon az ottani alapanyagokból lecsót vagy pörköltet főzni újdonsült barátainknak?

Soha sem sikerült úgy, ahogy szerettük volna, mert hiányzott az istenadta magyar fölben termett zöldség-, a hazánk rétjein legeltetett állatok-és kertjeinkben kapirgált baromfi húsának íze, sehol másutt nem létező zamata.

Azonban semmi okunk sincs kételkedni abban, hogy a viszonyok jobbrafordultával ezúttal is a régi fényében fog csillogni a magyar konyha és ismét lesz minden család számára elérhető áron magyar zöldség, gyümölcs, hús és tejtermék.

Az itthoni főzési módnak, melynek évszázados alapjaihoz az idők folyamán sokféle elem járult, mígnem egységbe forrva, mai formája kialakult, méltán szerzett világszerte hírnevet "Magyar konyha" néven, háziasszonyaink és mesterszakácsaink nem mindennapi tudásának segítségével. Ételeink nem színtelenek, nem jelleg nélküliek sohasem válnak unalmassá, mert rendkívül változatosak ízben és szemet gyönyörködtetően színesek, szépen tálalhatók.

Már régen túl vagyunk azon, hogy a magyar konyhát csak a gulyásról, pörköltről, meg a túrós csuszáról ismerjék és emlegessék, és azt higgyék, hogy itt minden étel úszik a disznózsírban, messziről szaglik a szemet könnybeborító hagymarengetegtől és a lángoló vörös, maró paprikától. Persze mindezen ételeink is rendkívül ízletesek és ínycsiklandók bármely nemzet fiai számára, jól elkészítve és mértékletes fűszerezéssel, de ezeken kívül a legszélesebb skálája kínálkozik a nyugati ízléshez közelebb álló, és mégis magyaros fogásoknak.

Bográcsgulyás

Ami a tiszta, finom szalonnából olvasztott disznózsírt illeti, mértékkel használva- újabb kutatások adatai alapján mértékletes fogyasztása egészségünket nem károsítja- csak, előnyére válik a vele, sütött-főzött ételek zamatának.

Hagymát a francia szakácsok jóval többet használnak, mint a mi háziasszonyaink, mégsem panaszkodik azok szagára senki, és a paprika sem az a fűszerrém, melyre némelyek gondolnak, mert a szegedi nemesédes vörös por azon kívül, hogy a világ legmagasabb cévitamin tartalmú ízesítőszere, még rendkívüli aromát és színt is kölcsönöz az étkeknek anélkül, hogy bárkinek a száját, vagy a gyomrát égetné. Mind ezt látszik bizonyítani a szegedi halászlé világhíre, vagy a tejfölös csirkepaprikás nagy sikere a nyaranta idelátogató turisták körében.

Vannak azonban paprikamentes ételeink is bőséggel, mint például a nyárson forgatott malacsült, vagy a fiatal libapecsenye melyhez oly kitűnő a tejfölös uborkasaláta, de éppen ilyen ínyenc falat a rostonsült fogas tatármártással, vagy tűzdelt pulykapecsenye. Leveseink közül ma már elmaradhatatlan rendelés az újházi tyúkhúsleves, de az alföldi bográcsgulyás és a csülkös bableves is csipetkével.

Vaddisznópörkölt pirított dödölével

Erősebb gyomor kell a disznótoros fogásokhoz éppen úgy, mint a nagy sikernek örvendő kolozsvári töltött káposztához, vagy a tejfölős székelykáposzta egy-egy magyaros adagjához.

Az ételekhez szelt ropogós barnahéjú kenyeret, pedig hét földrész csodájaként számon tartott magyar búza őrleményéből dagasztják, sütik szorgos pékjeink.

Most már itt az ideje, hogy a főfogások után rátérjünk az édességekre. Az asztalra kerülő túróval, meggyel, mákkal vagy káposztával töltött rétes, finoman porcukorral meghintve csodálatos ínyencség, éppen úgy, mint az erdélyi vargabéles, vagy a jó illatú rúdracsavart mandulás kürtöskalács, és mindezek fejedelme, a farsangi fánk házi baracklekvárral tálalva. Tortáink és azok marcipándíszei szinté a magyar cukrászművészet olyan műremekei melyek Európa szerte ismertek, és ízben méltó vetélytársai a környező országok hasonló édességeinek.

Tejfölös birkapaprikás

A legjobb franciákkal és olaszokkal versenyző magyar sajtok, a versenytársak nélkül álló magyar gyümölcsök zárják le ebédjeink, vacsoráink ételeinek rendjét, melyek minden fogásához ott van a megfelelő magyar ital: étvágygerjesztőnek az ürmös, a „száraz” szamorodni, meg a világhírű kecskeméti barackpálinka, hazánk vulkánikus talajának tüzét magába záró, hangulatot ébresztő somlai rizling, a badacsonyi kéknyelű és szürkebarát, az egri leányka és bikavér, a debrői hárslevelű, a szekszárdi kadarka, a soproni kékfrankos, végül pedig, de egyáltalán nem utolsónak a borok királya, a megszámlálhatatlan világversenyt nyert, csodálatos tokai aszú.

Egy nyáresti vacsora, mely egy pohárka tokai aszúval végződik a fényárban úszó Duna korzó valamelyik vendéglátójának teraszán, mindenkor felejthetetlen élményt és emléket hagy azokban, aki fogékonyak az élet "pillanatnyi" örömei iránt is. Csodálatos vagy Magyarország! A "Magyar konyha" rovatunkban indítunk főzőtanfolyamot, és rendszeresen közlünk hazai ízekre épülő ételrecepteket. Kérem, olvassák rovatunkat, és fogyasszák jó étvággyal az innen tanult és elkészített ételeket!